Fokozott tempó, emelkedő árak
A szakember szerint ez a bizonytalanság arra ösztönözheti az iparág szereplőit, hogy megfeszített tempóban végezzék a kivitelezési munkálatokat, hogy a lakásokat még 2019. december 31. előtt át tudják adni, mert így nem kockáztatják a 2020-tól újra életbe lépő 27 százalékos áfakulcs áremelő hatását.
Ez a felfokozott tempó paradox módon szintén a költségek és az árak emelkedésének irányába hat, hiszen tovább csökkenti az amúgy is szűkös építőipari termelői kapacitásokat és tovább növeli a munkaerőhiányt az ágazatban.
„Amennyiben tehát 2020-ban valóban visszaáll a normál áfaszint, az egyértelműen a lakásépítési szektor »kemény földetérését« eredményezi majd” – fogalmazott Földi Tibor, aki szerint biztató ugyanakkor, hogy a kormány napirendre akarja venni az áfakulcs kérdését, de az volna az ideális, ha már az első félévben megszületne ez a döntés.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az „egyéb” kategória
A szakember szerint közkeletű félreértés, hogy a lakásépítési boom volna a felelős kivitelezési árak felfutásáért. A statisztikai adatok azt mutatják ugyanis, hogy a döntően út-, vasút- és sportlétesítmény-fejlesztéseket is magába foglaló ún. egyéb építmények építése – nem kis részben az EU-s források felhasználásának köszönhetően – sokkal gyorsabban nőtt tavaly, mint az épületek építése.
„Előbbi beruházások kapacitásfelszívó hatása ráadásul azért is erősebb, mert ezeket több tekintetben is egyszerűbben teljesíthető munkák és minőségi követelmények jellemzik a lakóingatlan-építésekhez képest” – húzta alá a Cordia vezérigazgatója.
A két ágazat eltérő pályáját az is jól mutatja, hogy a megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 11,7 százalékkal emelkedett novemberben, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 8,2 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 43,4 százalékkal emelkedett.
Így áll most az építőipar
2017 novemberében az építőipari termelés volumene 30,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 29,1, az egyéb építményeké 33,9 százalékkal. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján novemberben az építőipar termelése 1,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz mérten.
Az előző év azonos hónapjához képest mindkét építményfőcsoport termelésének volumene nőtt: az épületeké 29,1, az egyéb építményeké 33,9 százalékkal. Előbbiek növekedése novemberben az ipari épületek mellett lakóépületek és oktatási épületek építésének az eredménye, utóbbiak esetében a termelés – az alacsony bázis mellett – gyorsforgalmi utak építése, valamint vasútfelújítási munkák következtében bővült.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építésének termelése 34,7, az egyéb építményeké 40,2, a speciális szaképítésé 23,8 százalékkal nőtt. Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene november végén 110,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 30,2, az egyéb építményeké 161,6 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt.
2017. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 28,7 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz mérten.
