A 2015. évi pénzforgalmi szemléletű költségvetési deficit megugrását egyes EU-támogatások csúszó átutalása magyarázza. Ugyanakkor kevés szó esik arról, hogy az EU-kifizetések egy része a gyakorlatban korábbi költségvetési kiadást helyettesít, tovább az EU-támogatások révén jelentős állami bevételek is keletkeznek – például a bérek szja-tartalma, az ennek révén vásárolt termékek áfa-tartalma -, amelyek javítják a költségvetés egyenlegét. Közvetett módon kedvezően hatnak az államháztartás helyzetére a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai is, hiszen azok jelentős részét az itthon maradottak támogatására költik, növelve ezzel a hazai vásárló erőt, s ezen keresztül a költségvetés adóbevételeit.
Az Európai Uniós be-, illetve kifizetések több ágból tevődnek össze. A költségvetés szempontjából kiadás a GNI 1 százalékának megfelelő, az EU-tagsággal együttjáró befizetés az EU „kasszába”, ami éves szinten jelentkező „költség”. Ugyanakkor a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat (földalapú támogatások) korábban a költségvetés állta, jelenleg pedig az EU fizeti. A GNI 1 százaléka és a korábbi költségvetési közvetlen agrártámogatások nagyságrendileg megegyeznek, így a következőkben egyikkel sem számolunk – írja a GKI elemzése.
Egyre nagyobb támogatás
Hogyan hatott az EU-támogatások erőltetett kifizetése és a külföldön dolgozók hazautalása a költségvetés bevételeire, s ezen keresztül a hiánycél elérhetőségére?
A vizsgált évek alatt az EU támogatások mértéke ingadozott, azonban az évek előre haladtával egyre nagyobb lett. Tetőpontját 2014. negyedik negyedévben érte el, ekkor a támogatások már a GDP több mint 8 százalékát tették ki. Egy másik fontos bevételi forrás a külföldi munkavállalók hazautalt jövedelme, ami az évek során ugyancsak emelkedő tendenciát mutatott. Értéke 2014. első negyedévben érte el az addigi maximumát, ami akkor a GDP több mint 4 százalékát tette ki.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az Állami Számvevőszék a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozóan vizsgálta a költségvetés és az EU-ból érkező támogatások kapcsolatát. Eszerint 1858 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, miközben 677 milliárd forint hozzájárulást kellett fizetni az EU büdzséhez.
Ha a 2014-15-ös évekre is a korábbi arányokat tételezzük fel a kifizetett források és az ezekből a költségvetésbe kerülő adó- és járulékbevételek között, akkor 2014-ben a GDP közel 0,6 százalékának, 2015-ben pedig a GDP 0,8 százalékának megfelelő nettó többlet jövedelme keletkezett az államháztartásnak. Ha elfogadjuk azt az igen szerény becslést, hogy a külföldön dolgozók hazautalt jövedelmeinek felét költötték fogyasztásra, (aminek átlagosan 20 százalékos adótartalma volt), úgy ez a költségvetésnek az utóbbi években a GDP 0,4 százalékának megfelelő bevételi többletet jelentett. E bevételek nélkül az államháztartás hiánya a GDP 3 százaléka felett lenne – áll az elemzésben.
Kedvező hatások
Természetesen az EU támogatások más oldalról is kedvező hatást gyakoroltak az államháztartás egyenlegére. Ez abból származik, hogy a leromlott szociális, egyészségügyi, oktatási, közlekedési infrastruktúrát nem költségvetési forrásokból kellett felújítani, fejleszteni. Ez a GDP 1,5-2 százalékának megfelelő költségvetési kiadástól mentesítette a kormányt, hiszen EU források hiányában adóbevételekből kellett volna ezeket finanszírozni.
A fentiek alapján kérdéses, hogy az idei, átmeneti évben, amikor a kormány szándékai szerint 2000 milliárd forintot meghaladó támogatást kívánnak kifizetni, hogyan fog hatni ez a költségvetés helyzetére. Költségvetési bevételt termelő módon ugyanis e pénzeknek csak egy töredéke lesz elköltve.
A GKI becslése szerint kb. 500 milliárd forint tényleges (számlákkal igazolt) költés valószínű 2016-ban, ami GDP-arányosan 0,6 százalékpontos hiánynövekedést okoz a tavalyitól elmaradó adó- és járulékbevételek miatt.
