Nincs elfogadott, közös terv
Az uniós tagországok vezetői a tanácsülésen elfogadott, a migrációval foglalkozó zárónyilatkozatukban pozitívan értékelték, hogy Görögország már megtette az első lépéseket az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodásban rögzítettek végrehajtásét illetően, ugyanakkor felszólították a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a közös cselekvési terv megvalósítását.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Kiemelték az illegális migráció és annak kiváltó okainak kezelését célzó együttműködés fontosságát, amely elsősorban az Földközi-tenger középső medencéjét érintő migrációs beáramlást hivatott csökkenteni.
További részletek kidolgozását javasolták a migráció összefüggésében indított partnerségi program öt – Niger, Mali, Nigéria, Etiópia, Szenegál – afrikai országával és arra szólították fel a tagállamokat, hogy fokozzák elkötelezettségüket a migrációs beáramlás megfékezése érdekében és a javítsák a nemzetközi védelemre nem jogosultak visszaküldésének arányát.
Határvédelem a fókuszban
Hangsúlyozták, tovább kell erősíteni a líbiai parti őrség munkájának támogatását, többek között az Földközi-tengeren tevékenykedő Sophia haditengerészeti uniós flotta mandátumának kiszélesítésével a menekültek megmentése és az embercsempész-hálózatok felderítése és felszámolása érdekében. Ezzel párhuzamosan meg kell teremteni a migránsok önkéntes visszatérésének lehetőségét ezzel is csökkentve a veszélyes tengeri utat választók számát.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Emlékeztettek az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) és az uniós határ- és parti őrség további támogatására, amely az ügynökségek stabil és fenntartható munkáját biztosítja. Arra hívták fel a figyelmet, hogy ébernek kell maradni a Földközi-tenger nyugati partvidékén és más migrációs útvonalakon fekvő országok tekintetében, hogy az unió képes legyen gyorsan reagálni az esetleges fejleményekre.
Visegrádiak a kivételek között
Az állam- és kormányfők zárónyilatkozatukban a felelősség és a szolidaritás elvének hatékony alkalmazását hangsúlyozták és elismerték a közös európai menekültügyi rendszer előremutató erőfeszítéseit. Megjegyezték ugyanakkor, más területek további munkát igényelnek, valamint azt sürgették, hogy a tanács jusson egyetértésre az EU menekültpolitikáját illetően a következő uniós elnökség fél éves mandátuma alatt.
Továbbá arra szólították fel a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az áthelyezés mechanizmusának végrehajtása terén, különösen a kísérő nélkül érkezett kiskorúak és a nemzetközi védelemre jogosult menekültek áttelepítése tekintetében.
A szöveg megjegyzi, ez utóbbi nem vonatkozik Magyarországra és Szlovákiára az ügyben folyó bírósági eljárás lezárultáig, valamint Lengyelországra, amely a felperesek oldalán avatkozott be az eljárásba. Az állam- és kormányfők megerősítették támogatásukat Ciprus újraegyesítésének folyamatban lévő eljárásának tekintetében és leszögezték, a szigetország az unió tagja marad a folyamatot követően is.
Maradnak az orosz szankciók
Szakértők szerint a döntésre számítani lehetett, a tagállami kormányokat tömörítő tanács várhatóan a jövő hét elején fogadja el a 2017. január 31-én amúgy lejáró korlátozások meghosszabbítását. Az európai ügyekkel foglalkozó cseh államtitkár elmondta, néhány tagállam ugyan szorgalmazta a találkozón, hogy a szíriai katonai beavatkozás miatt is fogadjanak el büntetőintézkedéseket Moszkva ellen, ez a kérdés azonban nem volt az ülés napirendjén.
A tagállamok legutóbb júliusban döntöttek arról, hogy meghosszabbítják az orosz agressziós cselekmények miatt életbe léptetett korlátozásokat, amiért Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat.
Ukrajna a vitás pont
Az Európai Unió 2014 júliusában döntött az ukrajnai konfliktussal összefüggésben arról, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt, egyébként kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.
A Nyugat azzal vádolja az orosz vezetést, hogy a Krím félszigetet a nemzetközi jog megsértésével csatolta el Ukrajnától, illetve hogy szakadár erőket támogat az ország keleti részében.
