Ma már a vezető magyarországi vállalatok több mint háromnegyede készít valamilyen formában jelentést a vállalati felelősségvállalásról (corporate responsibility) – derül ki a KPMG legújabb, „Corporate Responsibility Reporting” című globális felméréséből, amely immár nyolcadik alkalommal térképezi fel a területet.
Kötelező lesz a CR-jelentés publikálása
„A kérdés ma már nem az, hogy kell-e jelenteni vagy sem, hanem hogy milyen minőségi sztenderd szerint készüljön a jelentés, és hogyan mutassák be a vállalat legfontosabb fenntarthatósági folyamatait”– mondja Szabó István, a KPMG fenntarthatósági és vállalati felelősségvállalási csoportjának menedzsere.
A világ legnagyobb vállalatai (a Global Fortune 2012. évi listájának 250 legjelentősebb vállalata, a továbbiakban G250) körében a jelentéskészítési arány már 95 százalék, de a KPMG megvizsgálta 41 ország 100 legnagyobb helyi vállalatát is (a továbbiakban N100), és az arány ebben a körben is 70 százalék feletti.
„Magyarországon a CR-tevékenységről jelentő vállalatok aránya 78 százalékra növekedett, ám ennek 60 százaléka olyan leányvállalat, amelynek anyacége globális szinten publikál CR-jelentést” – mondja Szabó István. A KPMG vezetője hozzáteszi, hogy az Európai Unió szabályozásának hatására hazánkban is várhatóan kötelezővé válik a CR-jelentés kiadása, ami mennyiségi és minőségi fejlődést hozhat magával a helyi szintű jelentések kiadásában.
Középtávú kitekintést biztosító eszköz
„A fenntarthatósági jelentések ma már nem annyira a márkaépítésről, sokkal inkább a cégen belül zajló folyamatok számbavételéről, minőségük, hatékonyságuk és tisztaságuk feltárásáról szólnak” – mondja a KPMG menedzsere. Szabó szerint a súlypontok változása miatt felértékelődött magának a jelentéskészítésnek a folyamata, hiszen mind több cégnél ismerik fel, hogy a riportok készítése közben valós problémák és lehetőségek kerülnek a felszínre, amelyekre a CR-jelentéseknek reagálniuk kell.
A vállalatok egyre nagyobb arányban használják ezt az eszközt az üzleti és az érintetti csoportok számára legfontosabb környezeti és társadalmi témák azonosítására. Ha ezeket a témákat – legyenek akár lehetőségek, akár kockázatok – a menedzsment sikerrel építi be a vállalati stratégiába, és meghatározza a hozzájuk kapcsolódó teendőket, azzal középtávon hitelesíti a társaság tevékenységét.
A CR-jelentések középtávú kitekintést biztosító eszközzé válását szolgálja a „Global Reporting Initiative” (GRI), a legtöbb cég által alkalmazott sztenderd fejlődése is. A sztenderd változása és gyors elterjedése révén a CR-jelentések egyre többször képezik befektetési döntések alapját. „A márkaértékről, az ügyfélmenedzsmentről, az ügyfél-elégedettségről, a cég munkaerőhelyzetéről, tudásmenedzsmentjéről vagy innovációs képességéről a pénzügyi adatok lényegében semmit sem mondanak, ellenben a GRI-sztenderd szerint készített CR-jelentésekből mindez kiolvasható; ezek a szempontok sokszor többet árulnak el a cég várható középtávú teljesítményéről, mint a korábbi évek adataiból levezetett ár-nyereség mutató” – mondja a KPMG menedzsere.
A cégek többsége használja a GRI útmutatóját
A jelentések többsége ma már a GRI jelentéskészítési útmutatóját figyelembe véve készül: a G250 vállalatok 82 százaléka, az N100 vállalatok 78 százaléka ez alapján jelent. A magyar vállalatok 62 százaléka alkalmazza a GRI-iránymutatások valamelyik szintjét, 35 százalékuk viszont semmilyen sztenderdre nem utal riportjában. „A jelentéskészítési irányelvek fontos szerepet játszanak a jelentések minőségének növelésében, és általuk átláthatóbbak, összehasonlíthatóbbak, érthetőbbek is lesznek a riportok. Egyébként az figyelhető meg, hogy ahol a CR-területért a vállalat legfelső szintű irányító testületei vagy vezetői felelnek, ott jobb minőségű jelentések születnek” – fűzi hozzá Szabó.
A tanulmány szerint a jelentések tanúsítása is fordulóponthoz érkezett: a G250 vállalatoknak ma már 59 százaléka vesz igénybe külső tanúsítást CR-jelentéséhez, míg két évvel ezelőtt csupán 46 százalékuk tette ezt. Az N100 vállalatoknál viszont egyelőre csak 40 százalék körül alakul ez az arány. „A tanúsítás alkalmazásával bizonyosodhatnak meg az olvasók, hogy a jelentésbe foglalt információk megfelelnek a valóságnak, így az ilyen jelentések nagyban erősítik a külső érintettek bizalmát” – tette hozzá Szabó.
