Az ENSZ 21. klímakonferenciáját november 30. és december 11. között tartják a Párizs környéki Le Bourget városban, ahova a 195 ország állam-, illetve kormányfőit várják. A cél az, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről olyan átfogó megállapodást kössenek, amelynek segítségével az emberiség 2 Celsius fok alatt tudja tartani a század végéig a globális átlaghőmérséklet emelkedését.
Eddig 150 ország adta át vállalásait
Az algériai Ahmed Djoghlaf és az amerikai Daniel Reifsnyder, a tanácskozás két társelnöke egy húszoldalas megállapodás-tervezetet dolgozott ki, de a dokumentummal kapcsolatban a 134 fejlődő országot, köztük Kínát, Indiát, több afrikai, ázsiai és latin-amerikai államot tömörítő G77-csoport már a bonni értekezlet előtt fenntartásait fejezte ki, és bírálatokat fogalmazott meg. Az afrikai csoport egyenesen úgy fogalmazott, hogy a tervezet nem lehet tárgyalási alap, mert kiegyensúlyozatlan, és nem tükrözi az afrikai országok álláspontját.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Eddig 150 ország adta át az ENSZ-nek a 2025 és 2030 közötti időszakra vonatkozó vállalásait tartalmazó listát. Ezek az országok együttesen az üvegházhatású gázok nagyjából 90 százalékát bocsátják ki. Ha ezeket az elképzeléseket valósítják meg, a globális átlaghőmérséklet emelkedési pályája még mindig 3 fokon marad, ami lényegesen jobb a tétlenség esetén akár 4-5 fokot elérő felmelegedésnél, de felette marad a célul kitűzött 2 foknak.
Kína is megmozdult
Sok fejlődő ország követel pénzügyi és technikai támogatást az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó terveihez, illetve a felmelegedés már érzékelhető negatív következményeinek kivédéséhez, illetve felszámolásához. Különösen várják a 2009-es koppenhágai klímatanácskozáson tett azon ígéret konkretizálását, miszerint a fejlett országok 2020-tól kezdve évi 100 milliárd dolláros klímavédelmi támogatást nyújtanak a fejlődő országoknak. A felajánlások összege tavalyra 60 milliárd dollárra emelkedett, de még mindig hiányzik 40 milliárd dollár.
A Koppenhágában 2009-ben tartott klímakonferencia gyakorlatilag kudarccal végződött: nem sikerült megkötni a világ első átfogó klímavédelmi megállapodását, a 13 napig tartó tárgyalások eredményeként még egy zárónyilatkozatot sem tudtak elfogadni, helyette egy jogi kötelezettségeket nem tartalmazó két és fél oldalas nyilatkozatot „vettek tudomásul” a részt vevő országok.
A párizsi csúcstalálkozóhoz azonban jó előjel, hogy a felmelegedést okozó gázok nagyjából egynegyedét kibocsátó Kína most először szintén vállalásokat tett. A világ első számú szénfelhasználó országa, amely egyben a megújuló energiaforrásokba legtöbbet beruházó állam, azt ígéri, hogy a 2005-ös szinthez képest 65 százalékról 60 százalékra csökkenti szénterhelését 2030-ra.
