Csak Szerbia felől próbálkoztak 

Kovács Zoltán hozzátette: a kormány elszántsága nem változott, a déli határszakaszok védelmét szolgáló intézkedések addig maradnak érvényben, amíg szükség lesz rájuk. Azt mondta: folyamatosan nyomon követik a határ túloldaláról, a Horvátországból, Szlovéniából, Szerbiából érkező híreket, „készen állunk arra, hogy reagáljunk a kialakult helyzetre”.
Minden kormánynak volt ideje arra, hogy felkészüljön arra a helyzetre, amely náluk is kialakult – mondta a kormányszóvivő.

Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy a vasárnap esti adatokhoz képest nem változott a migrációs helyzet Magyarországon, vagyis vasárnap 24 óra alatt összesen 41 határsértővel szemben kellett intézkedni, ők valamennyien a szerb határszakaszon próbáltak meg illegálisan magyar területre lépni. A horvát szakaszon nem történt illegális átlépési kísérlet, és a magyar-szlovén szakaszon szombattól bevezetett schengeni szigorításokhoz kötődően sem tartóztattak fel senkit, aki ellen eljárást kellett volna indítani.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az összesítés szerint idén mindeddig 390 685 illegális bevándorló lépett be Magyarország területére. Közülük 758, a szerb határszakaszon keresztül érkezett migránssal szemben indult büntetőeljárás tiltott határátlépés miatt. A magyar befogadótáborokban 520-an vannak jelenleg – tette hozzá.

Nincs fennakadás a rendes határátkelőknél

Kitért arra: a határon túli eseményeket a Magyar Honvédség irányító törzse és a rendvédelmi erők figyelemmel kísérik. Változatlanul annyi ember van a határokon, ahányra szükség van, és ezeknek az erőknek a jelenléte a továbbiakban is indokolt.

Bakondi György egy kérdésre válaszolva elmondta még: a magyar-szlovén határátkelőkön szelektív ellenőrzést hajtanak végre, mindent megtesznek azért, hogy az állampolgárok átkelése vagy a teherforgalom folyamatos legyen. Ugyanazt az ellenőrzési módszert alkalmazzák, amit az osztrákok korábban, vagyis csak időszakosan ellenőriznek egyes járműveket, ami nem okoz fennakadást.

Juncker köti az ebet a karóhoz

Natasha Bertaud hozzátette, hogy a horvát határral kapcsolatban egyébként Magyarországnak nincs bejelentési kötelezettsége, mert a schengeni övezet külső határáról van szó, amelynek ellenőrzése a tagállamok felelőssége, az általuk megfelelőnek vélt módon.

Ezzel összefüggésben a szóvivő tudatta, a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker politikai álláspontja változatlan: sem kerítéseknek, sem falaknak nincs helyük az unió tagállamaiban.

Bertaud elmondta, hogy Magyarország arról is értesítette a brüsszeli testületet, hogy a szlovén határon visszaállítja a határellenőrzést. Beszámolt arról, hogy Ausztriához és Németországhoz hasonlóan először 10 napra vezethet be határellenőrzést, amelyet további 20 nappal lehet meghosszabbítani, az után pedig maximum még egy hónapig maradhat érvényben az intézkedés.

Írásban kérnek tájékoztatást

A szóvivő tudatta, hogy mint a többi ország esetében, Magyarországtól is írásban kérnek majd további tájékoztatást, és annak figyelembe vételével értékelik majd, hogy arányos és szükséges intézkedés-e a határellenőrzés visszaállítása.

Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője mindezt azzal egészítette ki, hogy a bizottság nem óhajt belebocsátkozni a menekültválság egyes aspektusaival kapcsolatos egymásra mutogatásba és bűnbakkeresésbe.

„Meggyőződésünk, hogy átfogó európai megoldásra van szükség, amelyet minden tagállam támogatni tud, és amely képes megmutatni, hogy Európa valóban képes unióként reagálni” – magyarázta Szkínász.

Nincs más választása a horvátoknak?

Le kell zárni a horvát-szerb és a horvát-montenegrói zöldhatárt, és a határok védelmére ki kell vezényelni a hadsereget – jelentette ki Mate Granic, akit Kolinda Grabar-Kitarovic államfő a migrációs helyzet kezelésére létrehozott válságtörzs élére nevezett ki.

A volt horvát külügyminiszter az N1 horvát kereskedelmi televíziónak nyilatkozva hétfőn elmondta, hogy az államfő utasításait követi, akinek a migránsválság kezdete óta az az álláspontja, hogy le kell zárni a zöldhatárt, és a bevándorlókat a legális határátkelőhelyek felé kell terelni.

„Horvátországnak nincs más választása, ha nem akar gyűjtőközponttá válni, mint hogy lezárja zöldhatárát, és lassítsa a migránsáradatot” – mondta Granic. Ez az egyetlen intézkedés, amelyet most bevezethet a kormány – tette hozzá.

„Ellenkező esetben lehet, hogy megtapsolják az Európai Unióban, de nagyon rövid időn belül destabilizálja az országot” – szögezte le.

Nagy a nyomás

A volt külügyminiszter szerint várható volt, hogy Szlovénia lezárja határát a migránsok előtt, miután Magyarország is lezárta zöldhatárát Horvátországgal.

Nagy nyomás nehezedik Ausztriára és Németországra, a migránsok pedig mind Horvátországban ragadhatnak – hangsúlyozta.

A migrációs válság miatt létrehozott horvát elnöki válságstáb tanácsadói jogkörrel rendelkezik, intézkedéseket csak a kormány hozhat. Zoran Milanovic szociáldemokrata horvát miniszterelnök a kerítésépítést viszont „a legeslegutolsó megoldásnak” tartja a migránsáradat feltartóztatására.

A magyar-horvát zöldhatár péntek éjféli lezárása óta a horvát kormány a horvát-szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja többet őket a horvát-magyar határra. Azóta mindössze négyezren hagyták el Horvátországot. A szerb-horvát zöldhatáron át a migránsáradat lassítása óta is 5-6 ezer illegális bevándorló érkezik az országba naponta. Szlovénia korábban közölte, hogy naponta legfeljebb 2500 menedékkérőt hajlandó fogadni.

Nagyon lassan haladnak

Szerbiában jelenleg több mint tízezer migráns tartózkodik arra várva, hogy elinduljon az Európai Unió országai felé – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) hétfőn a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva, a Blic című szerb napilap értesülése szerint ugyanakkor Macedóniába 24 óra alatt további tízezren érkeztek, akik hamarosan már a szerb-horvát határon lehetnek.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szerbiai szóvivője hétfőn közölte, hogy egyes európai országok határellenőrzési szigorításai, illetve lezárásai miatt lassabban tudnak a migránsok közlekedni, és Szerbiában is jelenleg több mint tízezren vannak. Melita Sunjic úgy fogalmazott: „Olyan ez, mint egy nagy emberfolyam, és ha megállítják az áramlást, akkor valahol árvízre lép fel, ez történik most itt”.

A legtöbben a Berkasovo-Bapska átkelőnél gyűltek össze, ott éjszaka mintegy háromezren vártak arra, hogy megnyíljon a határ, amire reggel 7-kor került sor, az embereket azonban csak nagyon lassan, kisebb csoportokban engedik át.

Jön az utánpótlás

Az UNHCR belgrádi irodájának képviselője, Mirjana Milenkovski azt közölte, hogy vasárnap 24 óra alatt körülbelül tízezren érkeztek Macedóniából Szerbiába, amire eddig nem volt példa. A presevói befogadóközpontban azonban csupán 5600 embert tudtak regisztrálni. A legtöbben Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkeztek.

A Blic című szerb napilap emellett úgy értesült, hogy a hét végén 24 óra alatt Görögországból is mintegy tízezren érkeztek Macedóniába, ők hamarosan már a szerb-macedón, illetve a szerb-horvát határon lesznek.

A macedón vesti.mk a szkopjei belügyminisztérium adataira hivatkozva közölte, hogy június 19. óta több mint 155 ezer migránst regisztráltak az országban, akik többsége, 99 600 fő férfi volt.

Tévedtek?

Mindezek mellett a szerb-macedón határ melletti Presevóban néhány napja – a Blic információi szerint – riadalmat okozott, hogy egy Macedóniából érkező migránsnál olyan papírokat találtak, amelyek az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet által felügyelt területeken való szabad mozgásra jogosítja használóját.

A férfiról először azt feltételezték, hogy terrorista lehet, később azonban kiderült: valóban harcolt Szíriában, ám Bassár el-Aszad elnök oldalán, majd fogságba került, és szabadulása után döntött úgy, hogy családjával együtt elhagyja az országot. A Blic úgy értesült, hogy miután kiderült, a férfi nem terrorista, a szerbiai biztonsági szolgálatok elengedték, ám tájékoztatták az európai szolgálatokat is arról, hogy a férfi belépett Szerbiába.