A jegybank (BOK) monetáris tanácsa 5:2 arányú döntéssel 25 bázisponttal, 1,25 százalékra vitte le az irányadó kamatot, hogy megtámogassa a lassuló gazdaságot, és kezelje a növekvő deflációs nyomásokat. Három hónapon belül másodjára csökkentett kamatot a jegybank, előzőleg júliusban ugyancsak 25 bázisponttal vitte lejjebb a kamatszintet. A döntés nyomán csökkent a dél-koreai államkötvények ára, a hozamok pedig 5 bázispont körüli mértékben emelkedtek. „Még mindig van mozgásterünk, hogy válaszolni tudjunk a változó pénzügyi és gazdasági feltételekre” – fogalmazott Ri Dzsu Jeol, a BOK kormányzója, hangsúlyozva, hogy jelentősek a globális bizonytalanságok a remény bizonyos jeleinek ellenére.
Kijelentette, hogy a dél-koreai gazdaság növekedése valószínűleg nem éri el a jegybank által júliusban előre jelzett 2,2 százalékot, és majd novemberben frissítik a gazdasági prognózist. Dél-Korea a negyedik legnagyobb gazdaság Ázsiában, az ország GDP-jének több mint felét az export adja. Tavaly 2,7 százalékkal gyarapodott a bruttó hazai termék (GDP), de az idei első félévben már 1,9 százalékra lassult az ütem. A Nemzetközi Valutaalap kedden közzétett előrejelzésében 0,6-0,6 százalékponttal rontotta a dél-koreai gazdasági növekedés idén és jövőre várható mértékét, 2,0, illetve 2,2 százalékra. A történelmileg erőteljesen növekvő dél-koreai gazdaságra komoly deflációs veszély leselkedik: az ország modernkori történelmében először szeptemberben csökkentek a fogyasztói árak éves összevetésben, ráadásul az importárak is csökkentek, zsinórban a negyedik hónapban. Az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások kedvező alakulásának jelei némi okot adnak a reményre a dél-koreai gazdaság számára, de a kereskedelmi háború miatti bizonytalanságok továbbra is jelentősek, a dél-koreai exportteljesítmény pedig gyenge.
