2024 április 18

Már a játékgép sem éri meg

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár pedig hétfőn bejelentette, hogy a kormány a pénznyerő játék-automaták működtetésének teljes megszüntetését javasolja.

A pénznyerő automaták üzemeltetése után fizetendő játékadóból a kormány 37,2 milliárd forint bevétellel számolt 2012-ben, csaknem megegyezően a 2011-es 33,15 milliárd forintot kitevő adóösszeggel.

A tervezett bevétel elérését azonban a piac szereplői szerint kockáztatja a szerver alapú szerencsejáték-üzemeltetés késedelmes idei elindulása. (Szerver alapú az a pénznyerő automata, amely az internet felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető, és melynek játékprogramja egy zárt, ellenőrzött rendszeren működik és az állam is folyamatosan látja a gépek bevételeit.)

A szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetés esetén a szerencsejáték szervező mentesül a tételes és a százalékos mértékű játékadó megfizetésének kötelezettsége alól, helyette a tiszta játékbevétel 33 százalékának megfizetésére lesz köteles az ágazat specifikus díjai – engedélyezési és szerver hozzáférési díjak -, valamint a vállalkozásokat érintő adó- és járulékterhek mellett.

A pénznyerő automaták megszüntetése miatt kieső költségvetési bevételeket, nagyságrendileg 20-30 milliárd forintot Lázár János szerint az online szerencsejáték szabályozásából – a tervek között szereplő megadóztatásából – pótolnák.

A szerencsejáték-piac forgalma az idén az előző évekhez képest jelentősen visszaesett, amelynek a szerencsejáték szövetség szerint csak egyik oka volt az adóemelés, hozzájárult a reáljövedelmek csökkenése, és az is, hogy már nem olyan csábítóak a nyeremények.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) felmérése az 5.000-20.000 fő közötti településeken a játékra való hajlam 1,5 százalék körüli és a játékra fordított havi összeg 2.500-3.000 forint. A 20.000-100.000 fő közötti településeken 2,5 százalék körüli a játékosok aránya, a játékra fordított összeg pedig átlagosan 5.000-10.000 forint. A 100.000 főt meghaladó lélekszámú településeken a játékhajlandóság eléri a 3 százalékot és a játékra fordítható átlagos összeg pedig több mint 10.000 forint fejenként.

Az átlagszámokban további eltérés mutatkozik az ország régióit tekintve. A nyugati régióban mintegy 30 százalékkal többet tudnak az emberek a játékra fordítani, mint a keleti országrészben.

Lázár János és Giró-Szász András kormányszóvivő a bejelentést követően kifejtette: a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket, másrészt – mint arról Orbán Viktor tájékoztatta a kabinetet – súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban, erről azonban további részleteket nem közöltek.

A parlament ezért – kivételes sürgős eljárással – várhatóan már kedd délután elfogadja a kormány törvényjavaslatát, amely még ebben a hónapban hatályba léphet, így „a koncesszióban működő játékkaszinókat leszámítva” a következő hetektől Magyarországon nem működhetnek majd pénznyerő játékgépek – mondta az államtitkár. Elmondta, hogy ma három, koncessziós alapon működő játékkaszinó van az országban, és a jövőben a jelenleginél is szigorúbb feltételekhez kötik az alapításukat.