Tíz éve indult a kamatcsökkentés
2006. júniusában a Fed 5 éves csúcsra, 5,25 százalékra emelte a kereskedelmi bankoknak nyújtott egynapos hitel kamatot, a szövetségipénz-kamatlábat. 2007. szeptemberétől elkezdte csökkenteni a kamatot a gazdaság lassulása és a csökkenő ingatlanárak miatt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
2007. decemberétől már egyértelmű volt, hogy recesszióba került az amerikai gazdaság. A következő év áprilisától hét hónap leforgása alatt hetedszer lazította monetáris politikáját a Fed, összességében 5,25-ről 2,0 százalékra csökkentve az alapkamatot.
Kitört a válság
A Lehman Brothers New York-i befektetési bank 2008. szeptember 15- én csődöt jelentett, pánik tört ki a Wall Streeten, hektikussá vált a tőzsdei kereskedés. Az amerikai kongresszus stabilizációs csomagot fogadott el, egyebek között egy 700 milliárd dolláros mentőprogrammal, amellyel bajba került nagybankokat, pénzügyi szolgáltatókat és autóipari vállalatokat, köztük a Chrysler és a General Motors autógyárat, is megsegítette.
A Fed októberben két hét alatt újabb 1 százalékponttal csökkentette az irányadó kamatot, immár 1,0 százalékra.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Indult a bevásárlás
2008. november és 2010. június között a Fed több mint 1300 milliárd dollár értékben vásárolt jelzálog-fedezetű értékpapírokat, banki hiteleket és kincstárjegyeket. Ez az első „mennyiségi lazítási” hullám, melyet a gazdaság stabilizálásának érdekében hajtott végre, azzal a szándékkal, hogy fellendítse a beruházási kedvet, és a pánik hatására biztonságos menedékbe vonult tőkét visszaterelje a gazdaságba.
2008. december 16 -án a Fed immár történelmi mélységbe, 0 és 0,25 százalék közé csökkentette az irányadó kamatsávot.
Barack Obama elnök a következő év februárjában aláírta a 800 milliárd dollár összértékű gazdaságélénkítő programot tartalmazó törvényt. Nyárra az Egyesült Államok gazdasága kilábalt a recesszióból, miután 4,3 százalékot zsugorodott az előző 18 hónap leforgása alatt. 2009. októberében 10 százalékon tetőzött az amerikai munkanélküliségi ráta.
Lazítás minden szinten
2010. novemberében elindult a mennyiségi lazítás második hulláma (QE2), a Fed 600 milliárd dollár értékben vásárolt kincstárjegyeket, hogy visszaterelje a tőkét a reálgazdaságba. A Fed 2012. szeptemberében elindította a QE3-at, ezúttal 40 milliárd dolláros havi keretösszeggel vásárolt államilag garantált kötvényeket, és kijelentette, hogy célja a kamatszint nulla százalék körüli tartása legalább 2015-ig. Decemberben a QE3 program keretösszegét havi 85 milliárd dollárra emelte a Fed.
Lassú kivezetés
2013. júniusban Ben Bernanke, a Fed elnöke kilátásba helyezte, hogy elkezdik kivezetni a mennyiségi lazítási programot, amennyiben a gazdaság tovább erősödik. A tőzsdéken drasztikusan esni kezdtek az árfolyamok.
Decemberben a Fed bejelentette a mennyiségi enyhítési program kivezetésének menetrendjét, miszerint januárban tízmilliárd dollárral csökkenti a keretösszeget, majd rendszeres időközökben ugyancsak további 10 milliárd dollárral kurtítja meg a rendelkezésre álló pénzt.
Új elnök, új politika
2014. februárjában első ízben került nő a Federal Reserve élére, Janet Yellen személyében új elnöke lett a Fednek. Októberben a Fed lezárta a QE3 programot, melynek keretében összesen 1800 milliárd dollár értékben vásárolt kötvényeket.
2015. december 16- án több mint 9 év óta először a Fed emelte az irányadó rátát, 25 bázisponttal 0,25 és 0,5 százalék közé. 2016. szeptemberére az alapkamat emelése melletti érvek megerősödtek, de a monetáris politikáért felelős bizottság úgy döntött, hogy vár még a kamatemeléssel, amíg a növekedés további jeleit nem látja a foglalkoztatottság és az infláció terén. A teljes foglalkoztatottság és a 2 százalékos infláció a cél. Ekkor a 17 bizottsági tagból 14 nyilatkozott úgy, hogy kamatemelést vár 2016 vége előtt.
Novemberre a harmadik negyedéves gazdasági növekedés éves szinten elérte a 3,2 százalékot, a munkanélküliségi ráta pedig kilenc éve nem látott szintre, 4,6 százalékra esett. Az élelmiszerek és energiahordozók nélkül számított maginfláció éves szinten 2,1 százalékon állt.
