Sötét mód ikon
2026 június 13
Londonban látják a száguldó magyar inflációt

Londonban látják a száguldó magyar inflációt

Közel a három százalék

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői a szerdai adatismertetés előtti előrejelzésükben közölték, hogy februárra 2,8 százalékos tizenkét havi inflációt várnak a januárban mért 2,3 százalék után.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]

Hangsúlyozták, hogy négy éve ez lenne a legmagasabb éves inflációs ütem Magyarországon. A ház londoni elemzőinek várakozása szerint a tizenkét havi magyarországi infláció márciusban eléri a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi célszintjét.

Lassan lépéskényszerbe kerül a jegybank

A Morgan Stanley az idei év egészére is a jegybanki előrejelzésnél jóval magasabb inflációs prognózisokat tart érvényben: jelenlegi előrejelzési forgatókönyvében a második negyedévre 2,7 százalékos, a harmadik negyedévre 2,9 százalékos, a negyedik negyedévre 2,8 százalékos átlagos éves összevetésű infláció szerepel.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A ház elemzői azzal számolnak, hogy ebben az inflációs környezetben a jegybank „valamikor az idén”, valószínűleg még az első fél évben semleges alapállásra helyezkedik a jelenlegi enyhe monetáris alapállásról. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői is 2,8 százalékos tizenkét havi inflációt várnak februárról.

Drágábbak lettek az élelmiszerek

A ház szerint jelentősen emelkedhetett a kosár élelmiszer-összetevőjének inflációja, annak ellenére, hogy a múlt hónapban folytatódhatott a januári áfa-csökkentés hatásának átszűrődése a kiskereskedelmi árakba. A JP Morgan elemzői szerint azonban a legnagyobb felhajtóerő továbbra is az energiahordozó-árakban érvényesülő éves bázishatás.

A ház a magyar monetáris politika kilátásairól összeállított legutóbbi előrejelzésében azt valószínűsítette, hogy az MNB egészen addig fenntartja enyhe monetáris politikáját, amíg meg nem győződik arról, hogy a magyar gazdaság növekedése az idén és a jövő év első felében egyaránt átlépi a 3 százalékos éves ütemet, és eközben a tizenkét havi infláció nem haladja meg a jegybanki tűrési sáv 4 százalékos felső határát.

Nőhet a maginfláció is

A cég szerint a feszes munkapiaci helyzet és a gyorsuló gazdasági növekedés egyelőre nem szűrődött át az alapszintű inflációba, és a háztartások, valamint a kiskereskedelmi szektor inflációs várakozásai történelmi mélységekben járnak, bár a keresleti oldalról jelentkező nyomás az idei év közepétől várhatóan emelni kezdi a maginflációt.

A JP Morgan elemzői ebben a környezetben 2018 első felétől számítanak a monetáris szigorítás kezdetére, de akkor is csak a kamatfolyosó emelését várják. A ház az MNB jelenleg 0,90 százalékos alapkamatának emelését 2019 első negyedéve előtt nem tartja valószínűnek. A JP Morgan távlati előrejelzésében arra a negyedévre 0,20 százalékpontos MNB-kamatemelés szerepel.

Figyeljünk az energiahordozókra

A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői 2,9 százalékos tizenkét havi inflációt valószínűsítenek a múlt hónapra. A cég szerint továbbra is a maginfláción kívüli összetevők, különösen az energiahordozók adják a legnagyobb inflációs felhajtóerőt Magyarországon. A Goldman Sachs londoni elemzői az idei év egészére 2,3 százalékos átlagos inflációt várnak.

Hangsúlyozták, hogy ez elmarad a konszenzustól, amely 2,4 százalékos átlagos inflációt valószínűsít 2017-re. A Goldman Sachs szakértői szerint az ő valamivel alacsonyabb előrejelzésük a gyenge maginflációs dinamikát tükrözi. Tekintettel erre, és az euróövezeti jegybank (EKB) szintén laza monetáris politikájára, a cég 2018 első feléig változatlan MNB-alapkamattal számol.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.