Biztató szándék
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte, hogy a foglalkoztatottság éves növekedéséhez a dinamikusan növekvő reálgazdaság és a beruházások is hozzájárultak, mivel túlnyomó részben a nem közfoglalkoztatás keretében dolgozók létszáma növekedett. Az elemző szerint biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik.
Jelentett a KSH
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közzétett adatai szerint az idei első negyedévben 4 millió 117 ezer foglalkoztatott volt Magyarországon, 79 ezerrel, 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ugyanebben az időszakban 348 ezer volt a munkanélküliek száma, 17 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal 7,8 százalékra csökkent.
Suppan Gergely kommentárjában az idei első negyedév adatait elemezve rámutatott: 7,8 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta január-március között az előző háromhavi átlagos 7,7 százalékról, ami kissé elmarad a szezonális hatástól, tükrözve a kedvező munkapiaci folyamatokat. Ugyanebben az időszakban a szezonális hatásoknál kisebb mértékben, 7,1 ezerrel csökkent a foglalkoztatás a december-februári átlaghoz képest, ami a gazdaság munkahelyteremtő képességét tükrözi.
A nem közfoglalkoztatás keretében munkát vállalók száma éves összevetésben 84,8 ezerrel emelkedett az idei első negyedévben, míg a közfoglalkoztatás keretén belül 5,4 ezerrel csökkent a létszám, így a foglalkoztatás 79,4 ezres növekedését teljes egészében a növekvő munkaerő-kereslet okozta – hívta fel a figyelmet.
Többen dolgoznak külföldön
Az elemző szerint kedvező, hogy a növekedésen belül 67,7 ezerrel a hazai foglalkoztatás bővült, míg a külföldön dolgozók száma 11,6 ezerrel nőtt. Szezonális hatások és a javuló munkapiaci kilátások miatt 2015 második felében 7 százalék alá mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, így idén 7,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalékról.
A közfoglalkoztatás erősebb növekedése esetén a munkanélküliségi ráta alacsonyabb is lehet – tette hozzá Suppan Gergely.
7 százalék alá is mehetünk?
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szintén úgy látja, hogy a növekedési kilátások kedvezőek, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a foglalkoztatottak száma emelkedjen, a munkanélküliségi ráta csökkenjen a következő időszakban. Így az elemző szerint is elképzelhető, hogy az idén 7 százalék alá süllyed a munkanélküliség.
Németh Dávid szintén kitért arra, hogy az előző háromhavi ciklushoz képest minimálisan, 0,1 százalékponttal nőtt a munkanélküliségi ráta január-márciusban. Szerinte ez azonban nem meglepő ebben az időszakban, télen ugyanis rendre magasabb a munkanélküliség, mivel kevesebb a betölthető álláshely. Hozzátette ugyanakkor, hogy a múlt évben más volt a forgatókönyv, mivel akkor a közmunkaprogram bővítése miatt viszonylag kedvező számok születtek.
Javuló aktivitás
Az elemző kitért arra is, hogy az aktivitási ráta 59,2 százalékos volt a 15-74 éves korosztályban, ami éves szinten 1,2 százalékpontos javulást jelez, ugyanakkor az előző háromhavi időszakhoz képest nem jelent változást. A gazdaságilag aktívak száma 5 ezerrel csökkent a december-februári szinthez képest – mondta Németh Dávid.
Ez a csökkenés szerinte több tényezővel magyarázható, amelyek nem látszanak egyértelműen a statisztikából. Szerepet játszhat például a nyugdíjazás, valamint azok is csökkentették az aktívak számát, akik feladták a munkakeresést. Összességében a gazdaságilag aktívak száma 4,465 millió volt. A közmunkaprogram nélkül jelenleg annyian dolgoznak, mint 2006 második felében, tehát az elmúlt évekhez képest valamivel javult a munkaerő-piaci helyzet – emelte ki Németh Dávid.
Semmi nem elég?
Czomba Sándor úgy fogalmazott, hogy sose lesz elégedett, de nagyon kedvezőnek nevezte, hogy több mint 14 hónapja 4 millió felett van a foglalkoztatotti létszám, és tartósan 400 ezer alatt van a munkanélküliek száma. Hozzátette ugyanakkor, amíg egy ember is van az országban, aki munkát keres és nem talál, addig feladatuk van. Ahhoz, hogy 3 százalék körülire – mintegy 150-200 ezer emberre – csökkenjen a munkanélküliségi ráta 2018-2019-re, még rengeteg a teendő – hangsúlyozta Czomba Sándor.
Egészséges tendenciának nevezte, hogy mind az 50 év felettiek, mind a 25 éven alattiaknál, a férfiaknál és a nőknél egyaránt javult a foglalkoztatottsági helyzet. Régiónként vizsgálva: a hét régióból ötben javult, egyben stagnált, egy régióban minimálisan romlott a helyzet – fejtette ki az államtitkár.
Nem a közmunka húz
Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy mivel a január-márciusi időszakban ötezerrel kevesebben voltak közmunkán, így a bővülés nem a közmunkának köszönhető. A versenyszférában nőtt a leginkább a foglalkoztatottság, azon belül például a feldolgozóiparban, építőiparban és a mezőgazdaságban – mondta, és megjegyezte, hogy a közfoglalkoztatást, mint elsősorban a munkanélküli segélyen lévők számára áthidaló megoldást jelentő formát a továbbiakban is meg kívánják tartani – hangsúlyozta.
Segíti a gazdaságot
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte, hogy folyamatos a foglalkoztatottak számának növekedése, már több mint 4,1 millió ember dolgozik Magyarországon. A tovább élénkülő foglalkoztatás, a növekvő reálbérek, a kiváló fogyasztási adatok tovább javítják a magyar családok anyagi helyzetét és segítik a gazdaság növekedését – fogalmaz közleményében a tárca, hozzátéve, hogy a kormányzat célzott foglalkoztatási programjai elősegítik a foglalkoztatás további bővülését.
