A forint erősödésének rövid időtartama is a kamatcsökkentés útját állja
Ezt a lehetőséget a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai vetették fel prognózisukban. Szerintük „számottevő, nem elhanyagolható” a valószínűsége egy 0,10-0,20 százalékpontos kamatcsökkentésnek, tekintettel a meredeken lefelé tartó inflációs pályára, és arra, hogy a forint gyorsan erősödött az eurójegybank (EKB) mennyiségi enyhítési ciklusának bejelentése után.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy alapeseti várakozásuk szerint a monetáris tanács kedden még változatlanul hagyja a 2,10 százalékos alapkamatot, és fokozatosan, az idei első fél év során hajt végre összesen 0,50 százalékpontos kamatcsökkentést.
A Goldman Sachs elemzői szerint várhatóan az utóbbi időszak devizapiaci volatilitása állja útját az azonnali kamatcsökkentésnek, és az, hogy a forint erősödése egyelőre rövid ideig tartott.
Mindemellett az is mérsékelheti a kamatcsökkentési készséget, hogy a Magyarországot érő, lefelé ható inflációs sokkok jórészt külső eredetűek – vélekedtek a ház szakértői.
A GS közgazdászai szerint azonban kezdenek összeállni a további monetáris enyhítés feltételei; ezek egyik fő eleme az, hogy az inflációs kilátásokat terhelő, lefelé mutató kockázatok is erősödnek.
A Goldman Sachs elemzői azzal számolnak, hogy az éves összevetésű infláció júliusig negatív marad. A cég várakozása szerint a teljes kosárra számolt inflációs ütem a bázishatások miatt 2015 végére 2 százalékig, 2016 elején pedig az MNB 3 százalékos céljáig gyorsulhat vissza, a maginfláció azonban valószínűleg az idén és jövőre is nyomott lesz.
Egészen szeptemberig deflációt várnak Magyarországon
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői februárra vagy márciusra jósolják az MNB újabb kamatcsökkentési ciklusának kezdetét, és szintén összesen 0,50 százalékpontos enyhítéssel számolnak. Véleményük szerint az MNB alábecsüli a céltól elmaradó infláció időszakának várható hosszát.
A ház egészen szeptemberig tartó deflációt vár Magyarországon, és előrejelzése szerint az éves infláció 2016-ban sem éri el az MNB 3 százalékos célját.
A JP Morgan elemzői szerint a további MNB-kamatcsökkentés mellett szól az EKB által bejelentett, szuverén euróövezeti kötvényeket is érintő mennyiségi enyhítési ciklus elkezdése.
A londoni elemzői közösségen belül általános az a várakozás, hogy az EKB mennyiségi enyhítési programjához kapcsolódó portfolió-beáramlások érdemi hozamcsökkentő és valutaárfolyam-erősítő hatást gyakorolhatnak a közép- és kelet-európai piacokon, és ez elősegítheti az MNB kamatcsökkentési ciklusának felújítását is.
Az alacsony olajárak átszűrődő dezinflációs hatásai erőteljesebbek
Vannak azonban a Cityben kételyek is e hatással kapcsolatban.
A Capital Economics pénzügyi-gazdasági elemzőház erről összeállított új tanulmánya szerint bár az amerikai jegybank szerepét ellátó Federal Reserve három hullámban végrehajtott eszközvásárlási programja idején valóban nőttek e térségi beáramlások, a jelek szerint azonban nem a Fed-program volt a fő hajtóerő. Egyrészt ugyanis a beáramlások nőttek a Fed-ciklus szakaszai közötti szünetekben is, másrészt e tőkebeáramlások összességében jóval elmaradtak a pénzügyi válság előtti csúcsértéküktől – hangsúlyozták a Capital Economics londoni elemzői.
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó szakértői a keddi kamatdöntő ülés előtti prognózisukban „hozzávetőleg 50 százalékosra” becsülték annak az esélyét, hogy az MNB az idei első fél évben 0,30-0,50 százalékpontos kamatcsökkentést hajt végre.
Közölték: az alacsony olajárak átszűrődő dezinflációs hatását erőteljesebbnek látják a gyenge forint inflációs hatásánál, és nem tartják kizártnak, hogy az olajárak esése nyomán újabb közműdíj-csökkentési döntés születik.
Érvelésük szerint bár ez végső soron politikai természetű döntés lenne, és így nehezen megjósolható, de ha például a következő fűtési szezon előtt újabb 10 százalékkal csökkenne a lakossági földgázdíjszabás, az RBS becslései alapján az az idei év egészében negatív tizenkét havi inflációs ütemeket eredményezhetne, talán legutolsó hónapok kivételével.
Az RBS londoni elemzői szerint ebben az esetben – és ehhez hozzászámolva azt a dezinflációs hatást, amelyet az orosz élelmiszerimport-tilalom okoz a térségi élelmiszerárakban – az idei egész évi átlagos magyarországi infláció akár mínusz 0,4 százalékig is süllyedhet.
A ház becslése szerint még az újabb földgázdíjszabás-csökkentési döntés elmaradása esetén is mínusz 0,1 százalék vagy zéró lehet az idei egész éves átlagos infláció Magyarországon.
