A referendum után jött a leminősítés
A cég tavaly június végén, néhány nappal a brit EU-tagságról tartott – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – népszavazás után vonta meg Nagy-Britanniától a lehetséges legjobb, „AAA” államadós-besorolást, azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a referendum után romlani fog a brit gazdaságpolitika kiszámíthatósága, stabilitása és hatékonysága.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
Az S&P annak idején agresszív mértékben, egyszerre két fokozattal a jelenlegi „AA”-ra rontotta a hosszú távú szuverén brit adósbesorolást, és az új osztályzaton is negatív kilátást hagyott érvényben.
Sérült a kiszámíthatóság
A hitelminősítő ezt a kombinációt erősítette meg péntek este, kiemelve azt a véleményét, hogy a népszavazás kimenetele miatt máris a korábbiaknál kevésbé kiszámíthatóbb, kevésbé stabil a brit gazdaság intézményi és szakpolitikai keretrendszere. Az S&P szerint ennek jele az is, hogy a brit kormány a minap teljesen váratlanul előrehozott parlamenti választásokat írt ki június 8-ára.
A Standard & Poor’s hangsúlyozza, hogy a brit áru- és szolgáltatás-export hozzávetőleg 45 százalékát az Európai Unió piaca veszi fel.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A hitelminősítő felidézi azt is, hogy a jelenlegi becslések alapján 30-60 milliárd font közé tehető az az összeg, amelyet Nagy-Britannia a korábbi pénzügyi kötelezettségvállalások alapján köteles lehet kifizetni az EU-nak az uniós tagság megszűnése után. Ez a brit hazai össztermék 1,5-3 százalékával lenne egyenlő.
A cég szerint a brit gazdaságban prosperitást hozott az EU-tagság, és a Brexit-folyamat végén megszülető megállapodás valószínűleg nem lesz olyan előnyös a gazdaság számára, mint a teljes jogú uniós tagság.
A Standard & Poor’s szerint az EU-tagság révén a brit gazdaság nagyobb mértékben volt képes alacsony költségű tőkebevonásra és szakképzett külföldi munkaerő alkalmazására, mint ahogy ez az EU-tagság nyújtotta kedvezményes hozzáférés nélkül lehetséges lett volna.
Új helyzetben a font
A jelentős nettó bevándorlás is erősítette a brit gazdaság teljesítményét az elmúlt évtizedben, és az EU-tagság hozzájárult London vezető globális pénzügyi szolgáltatási központként betöltött szerepéhez is, ez pedig alátámasztotta a font globális tartalékvaluta-funkcióját – áll a Standard & Poor’s elemzésében.
A hitelminősítő közölte: saját kritériumai alapján a fontot már nem tekintené globális tartalékvalutának, ha a brit fizetőeszköz részaránya a globális jegybanki devizatartalékokban 3 százalék alá süllyedne a jelenlegi 4,42 százalékról. Ha ez bekövetkezik, az S&P kedvezőtlenebbül ítélné meg a brit gazdaság külső fizetési pozícióját.
A Standard & Poor’s közölte azt is, hogy a Brexit-tárgyalásokat övező bizonytalanság miatt a 2017-2020-as időszakra már csak 1,4 százalékos éves átlagos növekedést vár a brit gazdaságban. A cég a tavalyi népszavazás előtt a 2017-2019-es időszakra 2,1 százalékos éves átlagos brit GDP-növekedést valószínűsített.
Bizonytalan idők
A Brexit-folyamat bizonytalanságainak növekedési kockázataira más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet.
Az EY – korábbi teljes nevén Ernst & Young – pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézetének jelenleg érvényes előrejelzése szerint ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása az EU-val, akkor a brit hazai össztermék 2030-ra 4 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság akadálytalanul folytatódó EU-kereskedelem esetén addigra elérhetne.
