Az osztalékpapír olyan, mint a jó leves. Hiába ízletes, a gyerekek és a forrófejű fiatalok kevéssé becsülik. Sokkal kívánatosabbak a gazdag főfogásokkal terhelt tálak és a rafinált desszertek. Nos, a tőzsdén is akkor kezdjük keresni a merőkanalat, ha már legalább egyszer jól megégettük magunkat valami attraktív piacon.
Elapadt a telekom forrás
Mondani sem kell, hogy a pesti parketten az osztalékkultúra is hiányos. Nálunk jobbára az évi egyszeri kifizetés dívik, miközben a tengerentúlon a negyedéves szelvényvágás sem kirívó. Ráadásul, sokáig a Magyar Telekom volt a magyar osztalékpapír, s miután ők tavasszal fizettek, ezért a nyuszi rali legendáriuma épült erre a parkett eseményre. Ami annyiban indokolt volt, hogy a részvényenkénti 74 forinthoz sokáig órát lehetett igazítani. Nos, ez a forrás bizony elapadt, immár az is reményt keltő, hogy talán jövőre kifizetnek 15 forintot.
Azért is nehéz a dolga a hazai osztalékvadászoknak, mert ami a DAX komponensek esetében csak egy kattintás – mármint annak kiderítése, hogy ki és mennyi osztalékot fizet, s azt mikor teszi – nálunk ez elmélyült gereblyézést igényel.
Biztosítók és közművek Európája
Európában nagy csodák idén sincsenek. Még mindig a közműcégek és a biztosítótársaságok a nagy osztalékfizetők. A 4 százalékos, vagy a fölötti osztalékhozam a zérus közeli irányadó ráták korában meglehetősen vonzónak tekinthető.
Az előbbieket képviseli az Allianz (4,4 százalék) és a Münchener Rückversicherungs (4,0), az utóbbiakhoz tartozik az RWE (4,2) és az E.ON (3,7).
Két jól fizető cég: Elmű/ÉMÁSZ
Nálunk is érdekesek a közműcégek – mondta Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Az Elmű 1200 forintot fizet részvényenként az idei évben, ami ugyan feleződést jelent a tavalyi 2650 forinthoz képest, s jóval elmarad a korábbi évek 1700 forintjától, de így is 6,66 százalékos osztalékhozamot kínál a jelenlegi 18 ezer forint körüli árfolyamon.
Valamivel kevesebbet, 900 forintot fizet az ÉMÁSZ, ami harmadolása a tavalyi 2950 forintos osztaléknak, s jelentősen alulmúlja a megelőző évek 1400 forintos szintjét, de 5 százalékos hozamot jelent. Hozzátette: a tavalyi kiugró mértékű kifizetések az államosítási spekulációkkal függtek össze: a német nagytulajdonosok (RWE-EMMV) még „utoljára” nagy osztalékot vettek ki a cégből.
Néha segít az árazás
Nem kiemelkedő, de elfogadható osztalékhozamot ígér a Mol. Bár a 485 forintos osztalék elmarad a várt 500 forinttól, de a mostani árazás mellett ez is 4,1 százalékos osztalékhozamot jelent.
Régi megbízható osztalékfizetőnek számít a Zwack. Igaz, idén csak 800 forintot (5 százalékos hozam) vár a piac, de a cég tavaly 2500 forintot fizetett, s korábban is előfordult, hogy a rendes osztalékot megfejelték még egy rendkívülivel. Így történt 2009-ben is, amikor összesen 2300 forintot fizettek a részvényeseknek.
Nyuszi nyomda
Napjaink hazai osztalékpapírja az Állami Nyomda. A napokban 71 forintos osztalék kifizetését javasolta az igazgatóság, ami a 955 forintos árfolyam mellett 7,7 százalékos osztalékhozammal kecsegtet június elején, feltéve, hogy a közgyűlés április 20-án jóváhagyja.
Nem véletlenül indult felfelé a kurzus a bejelentés után, 900 forint környékéről a mostani szintekre törve, hiszen a jelenlegi, 3 százalék közeli állampapírhozamok mellett álomszerű a 7 százalék feletti osztalékhozam. Úgy tűnik, idén a nyomda a nyuszi rali felelőse.
