A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci indexek egyetlen számba sűrítik az egyes részpiacoknak (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiacnak) a következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet adnak az ingatlanpiaci kilátásokról.
A GKI INGATLANPIACI INDEXEI, 2006-2013
Az irodapiac
A fővárosi irodapiacra 2013 első három negyedévében mintegy 20 ezer négyzetméter új kapacitás lépett be. Ez némileg több, mint amit 2011 vagy 2012 első kilenc hónapjában regisztráltak, de a fejlesztések továbbra is csak „takaréklángon” égnek. Tovább árnyalja a képet, hogy az irodák iránti kereslet némileg kisebb a tavalyinál. Az irodapiac hosszan elhúzódó válságát jól jelzi, hogy a fővárosi piacon minden szegmensben csökkentek a kihasználtsági mutatók.
Kelet-Magyarországon a fél évvel ezelőtti 70%-os kihasználtság 67%-ra csökkent, Nyugat-Magyarországon a hat hónappal ezelőtti 62%-os mutató 68%-ra nőtt. Az országos átlag lényegét tekintve stagnáló helyzetet jelez. Az irodapiaci index (ami az ingatlanos cégek és vállalati szektor képviselőinek a várakozásait sűríti egyetlen számba) a fővárosban csaknem 3 pontot csökkent, míg az ország egészét jellemző index hibahatáron belül változott (0,5 pontot csökkent).
A kiskereskedelmi ingatlanpiac
A kiskereskedelmi ingatlanpiacra idén csak két komolyabb fejlesztés lép be. Néhány potenciális projekt terve nyilvánosságot kapott ugyan, de ezek egyhamar várhatóan nem lépnek piacra. A bevásárlóközpontok esetében a korszerűsítések és a változó bérlői igényekhez történő alkalmazkodás miatt szükségessé váló átstrukturálások vannak napirenden. A kiskereskedelmi ingatlanpiac várhatóan továbbra is pezsgő marad. Ezt az erős verseny, a szereplők „helyezkedései” és a kiszámíthatatlan kormányzati szabályozás szinte biztosan garantálja.
A budapesti és az ország egészét jellemző mutatók mozgása a jelen felmérés során elvált egymástól. Az üzlethelyiség-piaci indexek (amelyek az ingatlanos cégek és a keresleti oldal képviselői, azaz a vállalatok várakozásait sűrítik egyetlen számba) közül a fél évvel ezelőttihez képest a fővárosi agglomerációra vonatkozó emelkedett, míg az ország egészére vonatkozó némileg csökkent.
Raktárpiac
A magyarországi raktárpiac hosszabb ideje nehéz helyzetben van. A raktározás iránti igények nem emelkednek, így a logisztikai ingatlanpiac lanyha kereslettel kénytelen szembenézni.
A fejlesztők ebben a szegmensben is feltűnően óvatosak, idén egy jelentősebb kapacitás lépett be a főváros környéki piacra. A budapesti és az ország egészét jellemző mutatók mozgása – csakúgy, mint a kereskedelmi ingatlanpiac esetében – a jelen felmérés során elvált egymástól. A fővárosi raktárpiaci index értéke csaknem 6 pontot javult. A fővárost és környékét illető kilátások lényegében visszatértek az egy évvel ezelőtti szintre. A Magyarország egészére vonatkozó index értéke gyakorlatilag nem változott.
Építési telkek
Az ingatlanokkal foglalkozó cégeknek az építési telkek piacára vonatkozó várakozásai országos átlagban – ellentétben a fél évvel ezelőtti felméréssel – némileg javultak. A fővárosi agglomerációban azonban romlás következett be. A beruházási klíma egyelőre nem kedvező, így az ingatlanfejlesztések felpörgésére a közeljövőben sincs esély. A vállalati szférában a telekállomány növelését és csökkenését valószínűsítők aránya nagyjából megegyezik.
A lakáspiac
A magyarországi lakáspiac megítélése az ingatlannal foglalkozó cégek körében októberében lényegében nem változott a félévvel korábbihoz képest. Mindez igaz a központi, a keleti és a nyugati régióra egyaránt. Budapesten a budai és pesti zöldövezeti és a belvárosi területekre vonatkozó értékelés javult, míg a pesti családi házaké romlott. A többi szegmensben a lakáspiaci helyzet megítélésének változása hibahatáron belüli. Kelet-Magyarországon csak a panelek megítélése romlott szignifikánsan, a többi területen a helyzet változatlan. A nyugati országrészben az egyensúly felé mozdult el a panel társasházi lakások piaca.
A lakáspiaci index (ami az ingatlanos cégek és a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) értéke a jelen felmérés során Budapestre és az ország egészére vonatkozóan is emelkedett. A Magyarország egészére vonatkozó jelzőszám elérte a 2006-2010 közötti időszaki átlagát.
A válaszadó ingatlanfejlesztő és – forgalmazó vállalkozások a következő 12 hónapban a maihoz képest a fővárosban és a keleti régióban alapvetően változatlan piaci helyzetet várnak. Nyugat-Magyarországon némi javulás (azaz a túlkínálat csökkenése) valószínű.
A 2013. októberi felmérés eredményei szerint a lakásépítésre és vásárlásra vonatkozó lakossági várakozások a harmadik negyedéves javulást követően kissé romlottak, de a fél évvel ezelőttinél határozottan kedvezőbbek és ebből az elmozdulásból fakad a lakáspiaci indexek javulása.
Árak és bérleti díjak
Az új építésű lakásoknál a válaszadók szerint a következő 12 hónapban az árak várhatóan már nem vagy csak alig csökkennek tovább. A használt ingatlanok esetében viszont várhatóan folytatódik az árcsökkenési folyamat, de a korábbiaknál jóval kisebb ütemben.
A használt lakásokra nézve a válaszadók többsége a következő 12 hónapban stagnáló árakat vár. Az áremelkedést prognosztizálók aránya minden szegmensben 20% alatti, Kelet-Magyarországon egyetlen válaszadó sem várja az árak emelkedését. Az összesített prognózisok a főváros budai oldalán található használt lakások árának stagnálását, a pesti oldaliak esetében szerény mértékű tovább árcsökkenést valószínűsítenek a következő 12 hónapban. A vidéki régiókban – a nyugati nem panellakások kivételével – 1,5-2%-os további áresés valószínű.
A felmérés résztvevői szerint az üzleti ingatlanok bérleti díjai a következő 12 hónapban várhatóan csak kismértékben, de inkább lefelé módosulhatnak.
