Kína feljövőben
A KPMG több mint nyolcszáz nemzetközi élvonalbeli fejlett technológiai vállalat és a Fortune 500 listát alkotó cégek vezető szakembereinek megkérdezésével évente összeállított, The Changing Landscape of Disruptive Technologies című elemzése Kína erősödő potenciálját mutatta ki a technológiai áttörések terén.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A tavalyi 23 százalék után az idén a megkérdezettek 25 százaléka vélte úgy, hogy Kína vezető szerepet tölthet be a gyökeres átalakulást hozó, jövőt formáló technológiai fejlesztésekben. Az Egyesült Államok megítélése viszont ebben a tekintetben a tavalyi 29 százalékról 26 százalékra csökkent. A tanulmány megállapítása szerint Kína rohamos ütemben alakul át termelőbázisból globális innovációs motorrá.
„A kínai gazdasági átalakulás számos új növekedési motort és új iparágakat hoz létre, új intézményeket teremt és új lehetőségeket nyit meg a technológiai fejlődés és az innováció előtt” – idézi a jelentés Egidio Zarrella, a KPMG China szakértője szavait.
A kínai vállalatok nagy lendülettel vetik magukat bele a jövőt formáló új technológiák, például a számítástechnikai felhő vagy a dolgok internete által kínált üzleti lehetőségekbe. A következő négy évben a Szilícium-völgy mellett Sanghaj lesz a világ legjelentősebb technológiai fejlesztési központja, a második vonalat pedig New York, Tokió és Peking alkotja majd a tanulmány megállapítása szerint.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nőtt a kínai ipar is
Kína ipari termelése több mint hat százalékkal nőtt az év első két hónapjában, a 31 nagyvárosban mért munkanélküliségi ráta pedig öt százalék körül alakult – közölte a NDRC nemzeti fejlesztési és reformbizottság alelnöke, Ning Csi-csö (Ning Jizhe) vasárnap.
A hivatalos adatokat jövő kedden hozza nyilvánosságra a statisztikai hivatal. Az első kéthavi adatokat az idén januárra, tavaly pedig februárra eső hosszú holdújévi ünnepek szezonális hatásának kiigazítása érdekében összevonva teszik közzé.
Februárban Kína meglepetésre három év óta első alkalommal regisztrált külkereskedelmi hiányt, miután az építőipari fellendülés a vártnál nagyobb mértékben növelte az importot. Az import meglódulása alapján pedig a gazdasági aktivitás első kéthavi élénkülésére lehet következtetni.
Li Ko-csiang miniszterelnök a parlamenti ülésszak múlt heti megnyitóján közölte, hogy a kormány a tavalyinál jóval stabilabb gazdasági szerkezet mellett 6,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál az idei évre. A kínai gazdaság 2016-ban 6,7 százalékkal, 26 éve a leglassúbb ütemben növekedett.
