Éves szinten nagyjából 8 ezer forint plusz ráfordítással már sokkal jobban vigyázhatunk vagyontárgyainkra – áll a közleményben.
A kárfedezeti arány okoz elégedetlenséget
Az OVB Vermögensberatung Kft. ezerfős reprezentatív felméréséből kiderül, hogy sokakat, a válaszadók több mint felét (54 százalék) érte már valaha kár. A kárrendezést tekintve a megkérdezettek többségének inkább pozitív volt a tapasztalata, az elégedetlenség (11 százalék) mögött pedig leggyakrabban az állt, hogy a kifizetés – a károsult értékelése szerint – nem fedezte a teljes kárértéket.
A felmérésben részt vevők közel háromnegyedének van lakásbiztosítása, a saját tulajdonú lakásban élők esetében ez a szám 83 rszázaléka tehető. Az otthonbiztosítással kapcsolatos döntési szempontok közül a fizetendő díjat említették a legtöbben (31 százalék), magasan megelőzve az összes többi kritériumot. A márkát és a megbízhatóságot a megkérdezettek mindössze 14 százaléka tartja fontosnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kockázatos csak így mérlgelni
„Kizárólag ár alapján, a szolgáltatások figyelmen kívül hagyásával azért kockázatos lakásbiztosítást választani, mert ha a legolcsóbb terméket választjuk, fennáll a veszélye annak, hogy az adott társaság – a feltételeknek megfelelően – nem az általunk is elfogadható összeget fizeti ki egy káresemény bekövetkezésekor, vagy lesz olyan kár, amire egyáltalán nem is térít” – mondta Jánosi Gergely, az OVB Magyarország ügyvezető igazgatója.
„Például jégverés esetén egy olcsóbb alapbiztosítás valószínűleg a jég által megrongálódott homlokzatra, szigetelésre nem terjed ki. Egy drágább biztosítás esetében a ráfordításunk ugyan nagyobb, de kár esetén több szolgáltatáshoz jutunk” – tette hozzá.
Mi az a bizosítási összeg?
A kutatás adatai alapján a válaszadók alig több mint 10 százaléka tudta csupán, mit jelent az a szakkifejezés, hogy „biztosítási összeg”, ami valójában a biztosító teljesítési kötelezettségének felső határát takarja.
Ezen összeg, amely a biztosítási díj megállapításának alapja is, jó esetben megegyezik a biztosított vagyontárgy újraépítési, beszerzési értékével. Amennyiben eltérnek egymástól, alul- vagy túlbiztosításról beszélhetünk.
Előbbi esetben a szerződésben kisebb, túlbiztosítás esetén pedig magasabb értékkel szerepel az adott vagyontárgy, mint amennyit valójában ér, ezért fontos, hogy a biztosítási összeget mindig a tényleges értékhez igazítsuk – hangúlyozza a közlemény.
