A portál idézi Cecilia Malmström kereskedelmi biztost, aki elismerte, hogy a vitatott rendelkezések miatt „jelentős kétségek” merültek fel megegyezéssel kapcsolatban és a befeketővédelmi előírások „rendkívül sok európai állampolgárnak jelentőséggel bírnak”.
A bizottság a civil szereplőkkel folytatott online konzultáció után, kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint a civil oldal mintegy 150 ezer beadványának 97 százaléka ellenzi, hogy a megállapodás tartalmazza az úgynevezett „befektető és az állam közötti viták rendezését célzó eljárásokat” (ISDS). Az összes beadvány 35 százaléka az Egyesült Királyságból érkezett, a második legnagyobb számban Ausztriából küldték el a kifogásaikat.
Az ISDS rendelkezéseket a nem-kormányzati szervek (NGO) álláspontja szerint a cégek arra használnák, hogy jogi úton lépjenek fel a kormányok ellen, ha azok olyan intézkedéseket hoznak, amik veszélyeztetik a befektetéseiket. Szerintük az ISDS bíróságok működése és a nemzeti jogrendszerekhez való viszonya egyelőre nem tisztázott, ahogy az sem, hogyan lehet majd a döntések ellen fellebbezni.
„Még nem látni, hogyan alakul majd a befektetővédelem a TTIP-ben” – mondta Cecilia Malmström. Hozzátette: „nincsen pontos határidő” a következő lépésre, azonban „tavaszig elő kell állni egy javaslattal az ügyben”. Az Egyesült Államok többször hangsúlyozta az ISDS-nek a megállapodásba való bevételének fontosságát.
A 2013 szeptembere óta tartó Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership, TTIP) tárgyalások célja a kereskedelem előtt álló akadályok lebontása a gazdasági ágazatok széles körében, hogy könnyebbé váljon az áruk és szolgáltatások adása és vétele az EU és az Egyesült Államok között.
