Kína 2013-ban 60,1 milliárd dollár értékben exportált kulturális javakat, ami több mint duplája az Egyesült Államok 27,9 milliárd dolláros kultúrcikk-exportjának. Miközben az Egyesült Államok elveszítette legnagyobb kultúrcikk-exportőr szerepét, továbbra is megmaradt a legnagyobb importőrnek.
Általánosságban is megállapítható, hogy a fejlett iparosodott országok kultúrcikk-exportőrként szerényebb szerepet játszanak, viszont nagy importőrnek számítanak – mutat rá a tanulmány.
A folyamat meghatározó eleme a fizikai kulturális javak „dematerializációja”, digitalizálása, ami elsősorban a zeneipart, a filmipart és a nyomtatott sajtót érinti. A digitalizációval ezeknek a kultúrcikkeknek a kereskedelme ugyanis a kulturális szolgáltatások kategóriába kerül át, rendszerint előfizetéses webes felületek révén.
A zeneműfelvételek forgalma például 2004 és 2013 között 27 százalékkal, a filmeké 88 százalékkal esett vissza, miközben az audiovizuális szolgáltatások forgalma folyamatosan emelkedett. A nyomtatott sajtó visszavonulásával ellentétben a könyvek megőrizték fontos kulturális exportcikk szerepüket. A könyvek exportja 2004 és 2013 között 20 százalékkal emelkedett.
