Pénzmosás
A húsz nagy gazdaság pénzügyminiszterei és jegybankárai Március 19-20-án üléseznek Buenos Airesben, és úgy néz ki, a digitális pénz lesz az egyik napirendi pont. Arra azonban kevés az esély, hogy valamilyen nemzetközi megállapodás is létrejöjjön, tekintve, hogy minden ország máshogy viszonyul a kérdéshez.
A megbeszélések középpontjában a pénzmosás elleni lépésekre és a fogyasztóvédelemre összpontosítanak, nem pedig arra, hogy a kriptovaluták milyen hatással lehetnek a bankrendszerre. A G20 tagok legtöbbje azonban vélhetően úgy gondolja, hogy a túl szigorú szabályozás csak rosszat tenne.
Japán félelmek
A japán politikusok attól tartanak, hogy bár a G20-országok között széleskörű egyetértés van a terület megregulálásának szükségességéről, egyes nemzeteknél lazább szabályozás vonatkozik a Bitcoinra és társaira, ami teret enged a pénzmosásnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Japán volt egyébként az első ország, amelyik nemzeti szinten szabályozta a kriptovalutákkal való kereskedést, igaz épp itt loptak el 530 millió dollárnyi kriptovalutát idén a Coincheck névre hallgató kereskedési platformról.
Mindeközben Európában Franciaország és Németország azt ígérte, hogy közös javaslatokat fognak letenni az asztalra, hogy keretek közé szorítsa a bitcoin piacát. Az Európai Unió G20-as megfigyelőinek egyik vezetője szerint a rövid távú stratégia középpontjában egyrészt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályok elfogadása állhat, másrészt pedig a fogyasztók felvilágosítása.
A cél az lenne, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amelyik védi a fogyasztókat és hozzájárul a tiltott tevékenység megakadályozásához anélkül, hogy ezzel megfojtanák az innovációt a gyorsan növekvő kriptovaluta és fintech szektorokban.
