Szigorúbban szabályozzák a hitelfelvételt
Kétéves várakozást követően a kínai nemzeti könyvvizsgáló hivatal (NAO) december utolsó napjaiban tette közzé a kormány adósságállományára vonatkozó hivatalos adatokat.
Az átfogó, az ország összesen 33 ezer kerületére kiterjedő vizsgálat szerint a tartományok teljes felvett hitele 2012 végén 15,9 ezer milliárd jüant (572 ezer milliárd forint), 2013 első félévének végén pedig 17,9 ezer milliárd jüant (644 ezer milliárd forint) tett ki. A központi kormány adósságállománya ugyanebben az időszakban 11,9 ezer milliárd jüan (428 ezer milliárd forint) és 12,4 ezer milliárd jüan (446 ezer milliárd forint) volt. Tavaly június végén így a teljes kormányzati hitelállomány 30,3 ezer milliárd jüanra (1100 ezer milliárd forint) rúgott, ez a kínai éves bruttó hazai termék (GDP) 56 százaléka.
Az állomány nagysága általánosságban kezelhető – áll a NAO hivatalos állásfoglalásában. A problémát a kormányzati szervek érezhetően igen komolyan veszik, a visszafizetés számos szinten elkezdődött, a további hitelfelvételt pedig a korábbinál szigorúbban szabályozzák – sorolja a hivatal.
Túl gyorsan nő a hitelállomány
Hasonlóképp vélekednek a svájci UBS bank hongkongi részlegének Kínáért felelős közgazdászai az MTI-nek eljuttatott, témával kapcsolatos elemzésükben. A szakértők szerint a jellemzően magas megtakarítási rátának, a továbbra is viszonylag erős gazdasági növekedésnek és a tőkepiacok zártságának köszönhetően az adósságproblémák rendezhetőek, az állomány nagysága továbbra is biztonságos keretek közt mozog. A hitelek bővülési üteme ugyanakkor – mutatnak rá az elemzők – aggodalomra ad okot, a tartományi adósság például mindössze két és fél év alatt 67 százalékkal nőtt.
A bővülés üteme jóval meghaladja a bevételek növekedésének ütemét, előbbi így jelenleg utóbbinál mintegy másfélszer gyorsabb. Ahogy arra a Cajhszin pénzügyi és gazdasági magazin elemzői rámutattak: hasonló a helyzet a központi kormány eladósodottságát illetően is. Az adóbevételek növekedése nem követi a kormány hitelfelvételének bővülési ütemét, utóbbi kétszer gyorsabban nő az államkasszába befolyó összegeknél. A hitelállomány jelenlegihez hasonlóan gyors növekedési üteme fenntarthatatlan, annak megregulázására további intézkedések szükségesek – hangzik az UBS mellett az amerikai Bank of America Merrill Lynch, a japán Nomura elemzőintézet és a gazdasági szakemberek többségének egyöntetű véleménye.
Központosítással fogják vissza a költekezést
A problémával a kínai döntéshozók egyértelműen tisztában vannak, annak megoldása a december közepén megrendezett, rendes éves gazdasági munkakonferencia központi kérdéseként szerepelt. A négynapos ülésen elhangzottak szerint a kormány 2014-ben a tartományok kiadásainak megkurtítását helyezte kilátásba, amelyet fokozott felülvizsgálattal és a legfelsőbb szintű helyi vezetők felelősségre vonásával lát kivitelezhetőnek. A helyi költségvetésről való döntés bizonyos jogköreit pedig központi szintekre helyezik vissza – határoztak a konferencián.
A másik oldalon növelnék a tartományok bevételeit is, többek közt új adónemeket bevezetve. Így további városokra terjesztenék ki az ingatlanadót, emelnék a korlátos erőforrások használatának díját, valamint a fogyasztási adót, de az állami tulajdonban lévő vállalatoknak is többet kell a közös kasszába adniuk a korábbinál éves nyereségük után. Bővítik a jövőben a helyi kormányzatok finanszírozási csatornáinak számát, így például az egyes tartományok hosszú lejáratú kötvényeket bocsáthatnak ki, például infrastrukturális projektjeik költségeinek fedezésére. Fontos változás, hogy a jövőben a helyi kormányok teljesítményét nem a GDP-növekedésük alapján, hanem számos tényező figyelembe vételével rangsorolják majd, egyik ezek között a hitelfelvétel visszafogásának sikeressége lesz.
A kormány adósságprobléma iránti elkötelezettségét mi sem mutatja jobban, hogy a hitelállományi statisztikák közzétételét követően a kínai kormány bejelentette: a gazdasági reformok kivitelezését egy szakértői csoport fogja felülvizsgálni. A csoport vezetőjeként meglepetésre magát a kínai elnököt, Hszi Csin-pinget nevezték meg. A márciusban hivatalba lépett elnök számára a siker kulcsfontosságú lehet: egy esetleges kudarc Hszi számára jelentős presztízsveszteséggel járna, a helyzet kezelésével ugyanakkor az elődjénél jóval karakteresebbnek és erősebb kezűnek tartott kínai elnök befolyását és hatalmát betonozná be a korábbinál is jobban.
