Kormányhű külsősök döntenek rólunk – hitelbummot robbantanak?
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa ismét 25 bázispontos kamatcsökkentés mellett döntött, így most 6,5 százalék az irányadó kamatráta. Valószínűleg az augusztusi döntéshez hasonlóan a négy külső tag leszavazta Simor András elnök és alelnökeinek tartásra vonatkozó javaslatát.
Tovább rombolják a megtakarítási hajlandóságot
A kamatvágást ezúttal sem az inflációs pálya befolyásolta, hanem a gazdaságélénkítési szempontok, valamint hogy tovább javult az ország kockázati megítélése – vélekedett Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője. Hozzátéve: a közgazdasági tankönyvek szerint az alacsonyabb kamatok mellett jobban megéri beruházni, mint megtakarítani, s ez ösztönözheti a gazdasági növekedést. Észre kell azonban venni – folytatta -, hogy ez a tétel a mai Magyarországon nem stimmel. A bankok ugyanis nem a magas kamatszint miatt nem hiteleznek, hanem a forráshiány és a bizalomvesztés okán. Egyfelől, külföldön is nehezebben jutnak forráshoz, másrészt, a lakosság megtakarítási hajlandósága is alacsony, amit egyébként tovább rombol a kamatcsökkentés. Ennek fényében a kamatcsökkentési periódus csak akkor vezethet hitelbummhoz, ha állami eszközökkel élénkítik a hitelpiacot. Amire egyébként vannak jelek, ilyen például a Takarékbank felvásárlása.
Az Equilor elemzői szerint, októberben kivárhat a tanács a további vágással, de novemberben már ismét a lazítás eszközéhez nyúlhatnak, így év végére 6,25 százalékos alapkamattal lehet kalkulálni. De még az sem elképzelhetetlen, hogy akár két kamatcsökkentést is lép az MNB. A vágások következtében a forint erőteljesebb gyengülésére lehet számítani, ami az exportőröket segítheti. A devizaadósságot ugyanakkor drágítja, ám látni valóan a kedvező hozamkörnyezetben és a javuló kockázati kilátásokban bízik a gazdaságpolitika.
Az irány jó, az időzítés elhibázott
Önmagában jónak mondható a kamatdöntés iránya, de az időzítés nagyon problematikus – hangsúlyozta Samu János, a Concorde elemzője, mondván, rossz üzenete van annak, hogy a kamatvágás lényegében egybeesett az inflációs prognózis megemelésével. A jegybank elemzői stábja, ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy még a korábbi 6,75 százalékos alapkamat mellett is csupán 2014 végére teljesült volna az inflációs cél. Más szóval, bár érdemi hatása nincs 25 bázispontnak, az üzenete kifejezetten rossz. Mint mondta, szkeptikus azt illetően, hogy vajon a kamatcsökkentés mennyire gerjeszti a gazdasági növekedést. Egyfelől, az ára is magas a hiteleknek, ám azt is észre kell venni, hogy hitel egyébként sem „kapható”. Másfelől, a kamatszintnél előbbre való lenne, hogy a kormány rendbe tegye a költségvetési politikát.