Még évtizedekig is eltarthat

A John Doe álnevet használó forrás – akiről semmit sem tudni, így azt sem, hogy egy vagy több személyről, vagy egy szervezetről van-e szó – írásában kiemeli, hogy az elvileg nem illegális offshore gazdasági társasági formát ugyan gyakran az adókerüléssel hozzák kapcsolatba, de a Mossack Fonsecától kiszivárogtatott anyagok azt mutatják, hogy ennél sokkal súlyosabb bűncselekmények elkövetésére is használják, és a törvénytelenségekben közreműködik az ügyvédi iroda.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]

Hozzáteszi, hogy azért szivárogtatta ki a Panama-iratok néven is ismert dokumentumokat, mert felelősségre kell vonni az iroda alapítóit, munkatársait és ügyfeleit a bűncselekményekért.

Eddig a Mossack Fonseca „piszkos ügyeinek csak egy töredéke vált ismertté, és még évekig, talán évtizedekig is eltarthat, mire mind nyilvánosságra kerül” – áll a kiáltványban.

Az iroda, az alapítók és a munkatársak évtizedeken keresztül tudatosan, világszerte és sorozatosan megkerültek vagy megszegtek jogszabályokat, de az általuk védett bűnözők érdekében befolyásukat arra is felhasználják, hogy „diktáljanak törvényeket”. Ráadásul a Mossack Fonseca „csak egy lovacska a továbbra is forgó panamai offshore-körhintában” – hangsúlyozza.

Rengeteg vádemelés jöhet

A Panama-iratok vádemelések ezreit eredményezhetik, ha a hatóságok rendelkeznének a dokumentumokkal – emeli ki a forrás. Hozzáteszi, hogy az anyagot feldolgozó Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) és partnerei teljes joggal tagadják meg az iratok kiadását, „én azonban lehetőségeim keretei között hajlandó vagyok az együttműködésre a hatóságokkal”.

Ehhez viszont biztosítani kell a kiszivárogtatók védelmét – hangsúlyozza, felidézve többek között az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos adatgyűjtő programjait leleplező Edward Snowden példáját, akit szerinte büntetés helyett „hősként kellene ünnepelni és kitüntetni”.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A John Doe álnevet használó forrás felszólítja az Európai Bizottságot, a brit törvényhozást, az Egyesült Államok törvényhozását és valamennyi államot, hogy haladéktalanul gondoskodjanak a kiszivárogtatók védelméről, és felszólította az EU-t, hogy gondoskodjon valamennyi tagállami cégnyilvántartás teljes átláthatóságáról. Kiemeli, hogy valamennyi vállalat esetében nyilvánosságra kell hozni a kedvezményezettek kilétét.

Súlyos torzulások

A forrás egy sor további intézkedést is sürget, kifejtve, hogy a Mossack Fonseca iratai súlyos torzulásokra mutatnak rá. Így például „velejéig romlott” az amerikai kampányfinanszírozási rendszer, hiszen a politikusok éppen azoknak a támogatására szorulnak, akik leginkább érdekeltek az adókerülésben. Csődöt mondtak a bankok, a pénzügyi felügyeletek és az adóhatóságok is, és a „reménytelenül maradi és inkompetens bíróságok” – teszi hozzá.

Aláhúzza, hogy a bírák gyakran „a gazdagok érveit fogadják el, az ügyvédek – és nemcsak a Mossack Fonseca ügyvédei – pedig nagyon jók abban, hogy megfeleljenek a törvény betűjének, miközben mindent megtesznek azért, hogy kiforgassák a törvény értelmét”.

A forrás szerint csődöt mondott a média is. Milliárdosok körében „divat lett felvásárolni újságokat, hogy megakadályozzák a gazdagokról és szupergazdagokról szóló tudósításokat”, miközben a komoly oknyomozó újságírók pénzügyi gondokkal küszködnek.

Ennek az a következménye, hogy számos nagy médiatársaság úgy döntött, nem foglalkozik a Panama-iratokkal, holott – a vonatkozó állításokkal ellentétben – rendelkeztek az iratanyagból származó dokumentumokkal. „Még a Wikileaks sem reagált az üzeneteimre” – emeli ki a forrás.

Mindenekelőtt azonban az ügyvédek mondtak csődöt – áll a kiáltványban, amely szerint szakítani kell az önszabályozással a jogászi szakmában, „mert egyszerűen nem működik”. Hiszen „akinek a legtöbb pénze van, mindig talál egy segítőkész ügyvédet céljai eléréséhez, legyen az a Mossack Fonseca vagy más ügyvédi iroda, amelyről még nem is tudunk semmit” – fűzi hozzá.

Gazdasági rabszolgaság

A forrás úgy véli, a Panama-iratok megmutatják, hogy „társadalmunk erkölcsi hanyatlása egy új rendszerhez vezetett, amelyet még kapitalizmusnak nevezünk, de valójában gazdasági rabszolgaság”.

Ebben a rendszerben a rabszolgák nem tudják, hogy rabszolgák, és nem ismerik uraikat, akik egy „párhuzamos világban élnek és a láthatatlan láncokat egy nagy halom érthetetlen törvény alá rejtik”. Még inkább aggódni kellene amiatt – írja -, hogy „egy kiszivárogtatónak kellett megkongatni a vészharangot”, hiszen ez azt jelenti, hogy „nem működnek demokráciáink ellenőrző mechanizmusai, és az összeomlás a rendszer összeomlása”.

Történészek tudják, hogy az adóztatás és az egyenlőtlen hatalmi viszonyok váltottak már ki forradalmakat, és míg korábban fegyveres erő kellett az emberek elnyomásához, most a nyers erőnél is hatékonyabb az információkhoz való hozzáférés elvágása. Mi azonban „az olcsó és határtalan kapacitású adathordozók és az államhatárokat átívelő, gyors internetkapcsolatok világában élünk. Nagyon úgy tűnik, hogy a következő forradalom digitális lesz.”

„Meglehet, hogy már el is kezdődött” – írja a Mossack Fonseca által kezelt offshore cégekről hatalmas, 2,6 terabájt mennyiségű adattömeget kiszivárogtató forrás.