Sziklaszilárd szándék
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana az MNB monetáris testületének keddi üléséről kiadott közleményt értékelve úgy fogalmazott: a ház megítélése szerint a magyar jegybank „sziklaszilárd” szándéka a lehető legenyhébb monetáris politika fenntartása a lehető leghosszabb ideig.
Jóllehet a mélyen negatív reálkamat nem feltétlenül tűnhet helyénvalónak egy olyan gazdaságban, amely egyértelműen saját potenciálja feletti ütemben növekszik, azonban az MNB továbbra is elszántan vallja, hogy a laza monetáris kondíciókat fenn kell tartani, és azt is, hogy a gazdaság túlfűtötté válásának kockázata elhanyagolható – hangsúlyozta a Morgan Stanley vezető londoni közgazdásza.
Pasquale Diana felidézte, hogy a Morgan Stanley londoni elemzőstábja a hónap elején a közép-európai EU-térségben tett tájékozódó látogatást, és magyarországi megbeszéléseiken is az a benyomásuk támadt, hogy az MNB szerint a magyar gazdaságot nem fenyegeti a túlfűtötté válás kockázata.
Ha szeretnéd megismerni, hogyan kereskednek a profik az online tőzsdén, a Tőzsde napon konkrét tippeket kaphatsz tőlünk, amelyeket azonnal beépíthetsz a kereskedésedbe. A részvétel ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött! (x)
Növekedési potenciál emelése
A Morgan Stanley elemzői a március eleji budapesti tárgyalásaikat összegző londoni beszámolójukban hangsúlyozták: tapasztalatuk szerint a magyar jegybanknak az a meggyőződése, hogy a gazdaság „izzásban tartása” önmagában a növekedési potenciál emelésének eszköze, egyebek mellett a fogyasztói bizalom erősítése révén.
A monetáris tanács keddi közleményének hangnemét értékelő kommentárjában Pasquale Diana közölte: a Morgan Stanley a belátható előrejelzési távlatban nem számol a 0,90 százalékos MNB-alapkamat módosulásával, és várakozása szerint a BUBOR ráta még 2019 jelentős részében is zéróhoz közeli szinten marad.
A Morgan Stanley vezető londoni közgazdásza szerint ennek az enyhe alapállásnak a fenntartását elősegíti az a tény, hogy a magyar gazdaságnak nincs nettó külső finanszírozási igénye. Bár a nettó külső fizetési többlet az elmúlt negyedévekben valamelyest szűkült, azonban még mindig elégségesen nagy; a folyómérleg-egyenleg többlete a hazai össztermék (GDP) 4,5 százalékának felel meg, és ez plusz mozgásteret enged az MNB-nek a monetáris politika kialakításában – hangsúlyozta keddi értékelésében a Morgan Stanley szakértője.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Gyenge inflációs számok
Liam Carson, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics európai feltörekvő piacokkal foglalkozó közgazdásza az MNB-közleményben foglaltakat kommentálva kifejtette: az enyhe alapállás indokoltnak tűnhet, tekintettel a meglehetősen gyenge legutóbbi inflációs számokra. Carson felidézte, hogy a teljes kosárra számolt tizenkét havi infláció februárban már 2 százalék alatt járt.
A Capital Economics közgazdásza úgy vélekedett azonban, hogy ebben az üzemanyagár-infláció csökkenésének átmeneti hatása tükröződik, és ez a hatás várhatóan már márciusban halványulni kezd.
Carson szerint mindemellett az erőteljes GDP-növekedés felemésztette a magyar gazdaság korábbi kapacitástöbbletét, és jelenleg már kapacitásbeli szűkösségek jelei kezdenek mutatkozni.
Az elemzőúgy véli, e jelek közé tartozik a termelékenység növekedését messze meghaladó ütemű bérnövekedés.
A Capital Economics szakértője elismeri, hogy ennek eddig csekély inflációs hatása van, mivel a vállalatok a profitrésük terhére „lenyelték” a munkaköltség növekedését. Carson szerint azonban ez nem tarthat a végtelenségig, és az inflációs nyomás valószínűleg az idén erősödésnek indul. A cég az idén 2,7 százalékos, 2019-ben 3,3 százalékos egész éves átlagos inflációval számol Magyarországon.
A Capital Economics londoni elemzője szerint nem kizárt, hogy a folyómérleg-egyenleg máris csökkenő többletét az erőteljes hazai fogyasztás mínuszba fordítja.
Carson elmondása alapján a ház központi előrejelzési forgatókönyve az, hogy ebben a környezetben az MNB az idén elkezdi leépíteni nem konvencionális enyhítési intézkedéseit.
Mi lesz a mérleggel?
A magyar folyómérleg-többlet erózióját más nagy londoni házak is jósolják, de deficit kialakulásával nem számolnak.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) európai felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői erről összeállított legutóbbi tanulmányukban közölték: ha a magyarországi importnövekedés továbbra is a jelenlegi 2-3 százalékpontos mértékben meghaladja az exportnövekedés ütemét, a cég számításai szerint ez az idén felemésztheti a magyar külkereskedelmi mérleg 2,3 százalék körüli GDP-arányos többletét.
A Bank of America-Merrill Lynch elemzői is azzal támasztották alá e várakozásukat, hogy a háztartási szektor fogyasztási dinamikája valószínűleg robusztus marad, tekintettel a jelentős béremelkedésre és a tartósan alacsony kamatszinttel jellemzett környezetre, és ez fenntartja az importkeresletet.
A cég elemzői közölték, hogy mindezt egybevetve 2 százalékra csökkentették a GDP-arányos idei magyarországi folyómérleg-többletre adott előrejelzésüket az általuk eddig várt 3,2 százalékról.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a magyar fizetésimérleg-finanszírozási helyzet változatlanul erőteljes, és ez továbbra is támogatást ad a forintnak.
