Az első félév végéig kitartott irányzat – kis esések, nagy emelkedések új és új rekordokra – az utóbbi hetekben az ellenkezőjére fordult: kis emelkedéseket nagy esések követnek, a rekordok pedig már csak emlékek.
Kétnapi szerény javulás után szerdán megint összecsaptak a hullámok a nyugat-európai piacok felett, miután a lengyel miniszterelnök Oroszország ukrajnai katonai beavatkozásának növekvő kockázatára figyelmeztetett, és az orosz elnök válaszlépéseket kezdeményezett az EU és az Egyesült Államok új gazdasági szankciói ellenében. Ettől drágult az arany és a kőolaj is.
A szerdai adatokból pedig kiderült, hogy Olaszországba visszatért a recesszió a második negyedévben. Továbbá a német feldolgozóiparnak adott megrendelések a várakozással ellentétben csökkentek júniusban, már akkor is nagyrészt az Oroszország elleni keményebb szankciók kilátása miatt.
A veszteségeket valamelyest mérsékelte a nap végére, hogy a New York-i tőzsdemutatók kissé javultak.
Menedéket keresnek a tőkék
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön tartja legközelebbi pénzügy-politikai értekezletét, de igen halvány a remény, hogy előrukkolna új enyhítő, támogató intézkedésekkel a deflációs veszély ellen azon túl, amit már júniusban megígért. Eszerint az új pénzcsapot – rendkívül hosszú lejáratú refinanszírozási hitelek formájában – csak szeptemberben nyitja meg a bankok számára.
A tőke ismét a legmegbízhatóbb állampapírok menedékét keresi, a legnépszerűbb – szokás szerint – a német és az amerikai állampapír. Az utóbbi azért is, mert – bár a rohamtól az amerikai kincstárjegyek hozama is esett kissé szerdán – hosszú távú irányzata a hozamemelkedés, az amerikai jegybankrendszer (Fed) jövő évre biztosra vett kamatemelésére várva.
A kamatemelési spekulációt – és vele a dollárt 11 havi csúcsra – erősítette a szerdai adat is arról, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi hiánya a várakozással ellentétben szűkült júniusban, öthavi mélypontra. Az erős adat a kamatemelési kilátás ellenére is megsegítette a New York-i piacokat, különösen, miután a Bank of America bejelentette hét éve első osztalékemelését.
Innen folytatják az indexek
A londoni értéktőzsde fő mutatója, az FTSE-100 0,69 százalékos romlással 6636,16 ponton zárt, 1,67 százalékkal alacsonyabban, mint a múlt év végén. A frankfurti DAX-30 0,65 százalékos mínusszal 9130,04 ponton végzett, 4,42 százalékkal az év végi értéke alatt.
Párizsban a CAC-40 0,61 százalékkal 4207,14 pontra gyengült, 2,07 százalékkal elmaradva az év végi értékétől. A milánói FTSE MIB-40 2,70 százalékot, a madridi IBEX-35 1,04 százalékot, az athéni ASE tőzsdemutató 2,66 százalékot vesztett.
Varsóban a WIG20 0,30 százalékkal 2362,27 pontra fogyott, de a Mol 0,61 százalékkal 156,95 zlotyra drágult. A nyugat-európai tőzsde zárása után a New York-i részvénypiacok fő mutatói közül a Dow Jones ipari átlag (DJIA) 0,27 százalékkal, az S&P 500-as 0,31 százalékkal, a Nasdaq piac összetett mutatója 0,52 százalékkal volt az előző záró fölött.
Gyengült az euró
Az euró, 1,34 dollár alatt, 0,15 százalékkal kevesebbet ért a bankközi piacon, mint kedd este. Svájci frankban, 1,21 frank fölött, 0,12 százalékkal került kevesebbe.
Az északi-tengeri Brent könnyűolaj estefelé hordónként (159 liter) 105,09 dollár volt, 48 centes napi árnyereséggel. A gázolaj ára tonnánként 10,00 dollárral 882,50 dollárra, a normál benziné gallononként (3,78 liter) 0,0415 dollárral 2,76070 dollárra nőtt az előző záróhoz képest az Intercontinental Exchange (ICE) londoni jegyzésében.
Az arany késő délután unciánként (31,1 gramm) 1307,35 dollár volt a kedd esti 1283,95 dollár helyett azonnali szállításra Londonban.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra”]
