Többtényezős probléma
Kétszáz fölött van azon táplálkozási, egészségügyi, mezőgazdasági, oktatási és társadalmi védőhálóval foglalkozó szakértők száma, akik pár napra Budapesten gyűltek össze. Meggyőződésük, hogy növelhetnénk a helyi, nemzeti és országokon átnyúló élelmiszerláncok szerepét az egészséges étkezésben.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Sok az egészségtelen táplálkozást befolyásoló tényezőre az egyénnek nincs ráhatása, magyarázta a FAO élelmiszerbiztonsági és fogyasztóvédelmi szakértője – és az esemény koordinátora – Eleonora Dupouy.
„Napjainkra beláttuk, hogy az egészséges táplálkozás nem csak a mezőgazdaság teljesítményén múlik, hanem az egész élelmiszerellátó rendszeren – a termelés tervezésétől kezdve a fogyasztás fázisáig.”
Sok dolgon kell változtatni
Meg kell vizsgálni az élelmiszer-értéklánc minden elemét és az élelmiszerláncokat, hogy azonosítsuk a pontokat, ahol a tápanyagérték csökken vagy esetlegesen csökkenhet, vagy épp növelhető, véli Dupouy.
„Át kell gondolnunk az infrastruktúrát, mint a tárolást és a felfolgozást, az utakat és kereskedelmi központokat, hogy bizonyosak legyünk, hogy a tápláló és biztonságos élelmiszer mindenki számára könnyen elérhető – a városokban és azokon kívül is” – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Akadály lehet, ha nem értik, hogyan épül fel egy fenntartható élelmiszerlánc, vagy hogy egy fenntartható és egészséges étrend hogy néz ki, folytatta a FAO szakértő. Az iskolák és oktatók szerepe vitathatatlan a pozitív változásban. De fontos a figyelemfelhívás más szektorokban is, mint az egészségügy és a társadalmi védőháló.
A mezőgazdaság például nagyobb részt vállalhatna az étrend tápanyagtartalmának növelésében. A FAO a mezőgazdasági termények fajtagazdagságát szélesítené, hogy a hangsúly az alapgabonákról eltolódjon a hagyományos, tápanyagban gazdag, de sokszor mellőzött növények irányába. Nem kizárt, hogy épp biológiai sokféleség, a helyi tudás és tradíciók alapoznak meg egy egészségesebb étrendnek.
A minőség sem mindegy
Az alacsony minőségű étrend a legelső a könnyen elkerülhető rizikófaktorok listáján, amik a nem fertőző betegségeket, mint a keringési és légzőszervi betegségek, rák, diabétesz okozzák, állítja a WHO. Ezek hozzájárulnak a kontinensünkön kiemelten magas úgy nevezett egészségkárosodással korrigált életév-szinthez (Disability Adjusted Life-Years [DALY]), amely mutató főként Kelet-Európában rossz, és romlott jelentősen az elmúlt 20 év gyors jövedelem-növekedése alatt.
De ki a hibás?
Az ehhez hasonló statisztikákhoz és a világszinten egyre növekvő elhízáshoz sok tényező hozzájárul, de a mai helyzet leginkább a cukorlobbi lelkén szárad. Egy, a The Verge-ön nemrég ismertetett tanulmány pont azt mutatja be, hogyan próbálta a cukoripar eltitkolni a termékeik okozta egészségkárosító hatásokat. 1968-ban indult például egy patkánykísérleteken alapuló kutatás, a Project 259, amelynek finanszírozását azonnal leállították, ahogy elkezdett kiderülni, hogy a nagy mennyiségű cukor fogyasztása összeköthető a szívbetegséggel és a rákkal is.
Sőt a Sugar Research Foundation (Cukorkutatási Alapítvány) harvardi tudósokat fizetett meg, hogy eltussolják a cukorfogyasztás és a szívbetegség közti kapcsolatot, és inkább a telített zsírsavakra tolják a felelősséget. A cukoriparnak hatalmas szerepe volt abban, hogy elterelje az emberek figyelmét a hozzáadott cukrok fogyasztásának negatív következményeiről.
Persze az sem segít sokat a helyzeten, amiről nemrég a The Times számolt be. A liverpooli egyetem szakértői ugyanis miután megvizsgálták a brit reklámokat, arra jutottak, hogy a családi tv-programok szüneteiben levetített hirdetések több mint fele magas zsír-, cukor- és sótartalmú termékeket reklámoz. Az arányok feltehetően hasonlóak az összes fejlett országban.
