Megállíthatatlan nyomulás
Kiemelte, hogy a kínai beruházások elterjedése Európában megállíthatatlan folyamat, a magyar kormány célja, hogy az Európába irányuló kínai tőkéből minél többet Magyarországra hozzon. Sikernek nevezte a miniszter, hogy Közép-Európában a legtöbb kínai beruházás Magyarországra érkezett, értéke meghaladja a 4,1 milliárd eurót.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A térségből a magyar cégek exportálnak a legtöbbet Kínába, továbbá magyar vállalatok rendelkeznek Közép-Európából a legtöbb Kínába irányuló élelmiszerexportálási engedéllyel, valamint Magyarországnak van a legszorosabb pénzügyi együttműködése Kínával. Szijjártó Péter felidézte, a magyar miniszterelnök legutóbbi kínai látogatásán megállapodtak arról, hogy Magyarország és Kína együttműködését az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelik, ez a legmagasabb kínai besorolási kategória.
Új világrend
A közgyűlésen a külgazdasági miniszter beszélt arról is, hogy a kialakuló új világrend folyamatosan alakítja a környezetet, az új politikai, gazdasági stratégiák, az új technológiák megváltoztatják a versenyképesség, a siker kritériumait is. Kifejtette: a globalizáció régió modellje – amelyet a nyugatról kelet felé áramló tőke jellemzett – kifulladt, az új modellben a gazdasági lendületet biztosító húzóerő keleten van.
A befektethető pénz jó része keleten, Ázsiában halmozódott fel, a távol-keleti erős vállalatok egyre nagyobb piaci részesedésre tesznek szert a világban. Példaként említette a miniszter a kínai vállalatok óriási cégfelvásárlásait a világgazdaságban, valamint azt, hogy a Magyarországon jelen lévő 5 legnagyobb kínai tulajdonban lévő vállalat is cégvásárlással jött létre.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, az új globalizáció modellben a nemzeti érdekek érvényesítése, a patrióta gazdaságok előtérbe kerülnek, a magyar külpolitikának pedig feladata a magyar nemzetgazdaság érdekeinek képviselete.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Azért Amerika is fontos
A külgazdasági miniszter beszélt arról is, hogy az Amerikai Egyesült Államok vált tavaly az első számú, Európai Unión kívüli magyar exportpiaccá, és az amerikai cégek a német vállalatok után a második legjelentősebb befektetők Magyarországon. Magyarország érdeke, hogy az amerikai cégek továbbra is úgy tekintsenek az országra, ahová érdemes befektetni – emelte ki a miniszter.
Ismertette, hogy a Magyarországon működő 1700 amerikai vállalat 9 milliárd dollár befektetéssel rendelkezik, és 100 ezer magyar munkavállalót alkalmaz. Szijjártó Péter rámutatott, Magyarország a terrorizmus elleni küzdelemben elkötelezett az Egyesült Államok mellett. Reményét fejezte ki, hogy a magyar parlament hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország növelje erőfeszítéseit az Iszlám Állam elleni harcban, és az Irakban szolgáló magyar katonai létszámot 150-ről 200-ra emelje.
A migráció sem maradhatott ki
A miniszter beszédében kitért arra is, hogy az illegális migráció gazdasági kockázatot is jelent, emellett veszélyezteti a schengeni övezetet, amely arra a konszenzusra épült, hogy a belső szabad közlekedés biztosításához meg kell védeni a külső határt.
A magyar külgazdaságot a jövőben meghatározza a Brexit is – hívta fel a figyelmet a tárcavezető, véleménye szerint a britek kilépése az Európai Unióból nemcsak politikai, hanem komoly gazdasági veszteség is. A kilépési tárgyalásokon az európai intézményeknek meg kell védeniük a Nagy-Britanniában dolgozó és tanuló uniós polgárok jogait, a lehető legszélesebb körű kereskedelmi, gazdasági és befektetési megállapodást kell kötniük – hangsúlyozta.
Szijjártó Péter szólt arról, a magyar kormány az idén bevezette a befektetés ösztönzési rendszerében a technológia intenzív költségvetési támogatási kategóriát, továbbá beszállító fejlesztési programot indított a magyar kkv-k számára, és erősíti az Eximbank a kkv-k exportpiaci sikereit segítő hitelezési tevékenységét. A miniszter szerint az első három hónap külkereskedelmi adataiból az látszik, hogy a magyar külgazdaság a tavalyi után az idén is rekordokat dönt.
