A közelmúltban jelent meg a WWF jelentése a Világörökségi helyszínek veszélyeztetettségéről, melyben a Világörökségi helyszíneket övező védőzónák jelentőségét is kiemelték.
Jó példával
A WWF nemzetközi tanulmánya a Föld természeti és vegyes világörökségi helyszíneivel foglalkozik. Az emberiség számára kiemelkedő természeti értékeket jelentő 229 Világörökségi helyszín közül 114 van veszélyben különböző káros ipari tevékenység miatt.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a védőterületek állapota közvetlen hatással van a kiemelten fontos, védett területek állapotára, így ezek megőrzése is kulcsfontosságú.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
A tanulmány jó példákat is bemutat, amelyek rávilágítanak, hogy a fenntarthatóság, a fejlődés és a természetvédelem céljai és folyamatai összeegyeztethetőek. A megfelelően kezelt területek nemcsak a helyi közösségek megélhetését biztosítják, de gazdasági fellendülést is hozhatnak.
A világörökségi helyszínektől több mint 11 millió ember megélhetése függ, és a helyszínek mintegy 90 százaléka nyújt munkalehetőségeket.
A nepáli Chitwan Nemzeti Park például több, mint 30 000 embert foglalkoztat, és védózónájában több, mint 300 000 ember él.
Itthon is vannak kezdeményezések
A bányanyitás meghiúsult, ugyanakkor maga a szándék jelzésértékű, hiszen azt mutatja, hogy az UNESCO világörökségi minősítése, mint védettségi kategória sem garantálja egyetlen természeti világörökségi helyszínünk tényleges védelmét. Bár a bányanyitás közvetlen veszélye átmenetileg elhárult, továbbra sincs biztosíték arra, hogy a régióban nem merülnek fel hasonló tervek a közeljövőben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ezért jelent mérföldkövet hazánkban az, hogy 2016. májusától hivatalosan a „Galyasági rétek” helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül. Teresztenye és Szőlősardó községek önkormányzati képviselő-testületeinek rendelete értelmében a 108,23 hektár kiterjedésű terület mostantól hivatalosan is azt a célt szolgálja, hogy hosszú távon, nemzedékeken átívelően biztosítsa a természeti értékek, valamint az ökológiai adottságokra épülő hagyományos és modern fenntartható ökológiai tájgazdálkodás fennmaradását.
Ennek értelmében újabb bánya biztosan nem létesíthető ezen a területen. Az Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt barlangjai, mint Világörökségi helyszín hazánk területére eső védőterülete azonban jóval nagyobb kiterjedésű ennél, így Teresztenye és Szőlősardó sikere önmagában nem szavatolja a teljes Világörökségi helyszín hosszú távú védelmét.
