Becsey Zsolt, a Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora kiemelte: a csatlakozás óta eltelt 10 évben csökkent Magyarország legfejletlenebb régióinak lemaradása az uniós átlagtól, de a felzárkózás szerény volt, és továbbra is 
probléma, hogy a külföldi működő tőke az infrastrukturális, munkaerőpiaci és egyéb adottságok miatt a fejlettebb régiókba áramlik, vagyis továbbra is szükség van a területi kiegyensúlyozásra.
A szakértő szerint a magyar felzárkózás már 2003-tól gyenge volt, 2003 és 2011 között pedig „szétesett” a magyar kohéziós politika. Becsey Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy összefüggés van a maastrichti adósságráta és a felzárkózás között, mert azok a tagállamok, amelyek el tudták engedni az adósságrátát, jobb felzárkózási teljesítményt nyújtottak. A magyar adósságráta eleve magasról indult: 1995-ben 86, 2003-ban a csatlakozás előtt pedig 59 százalék volt, míg 2013-ban 79 százalék.
A külgazdasági koordinátor kiemelte: Magyarország soha nem volt nettó befizető az uniós költségvetésbe, az összes EU-forrás 2004-ben 182 milliárd forintról – a bruttó hazai termék (GDP) 0,4 százalékáról – 2013-ra előzetes adatok szerint 2021 milliárd forintra, a GDP 6 százalékára emelkedett.
2003-ban a GDP 0,9 százalékát költötte Magyarország kutatás-fejlesztésre, 2012-ben 1,3 százalékát, a foglalkoztatási ráta pedig a csatlakozás előtti 63-ról, 2013-ra 64 százalékra emelkedett a 20-64 éves korosztályban – ismertette Becsey Zsolt.
Bilek Péter, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese elmondta: a 2003-tól kezdődő időszak egyfajta elvesztegetett évtized volt, nem igazán nőtt a magyar gazdaság, miközben más versenytársak folytatták a felzárkózást az EU-hoz. A második Orbán-kormánynak növekedési fordulatot kellett elérnie, és ez sikerült is, emellett jelentős makrogazdasági kihívás volt az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése.
Az elnökhelyettes kifejtette: tavaly sikerült kikerülni az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, az államadósság a 2010-es 85 százalékról 80 százalék alá csökkent a következetes költségvetési politikának köszönhetően, és pozitív elmozdulás érzékelhető a foglalkoztatásban is, ismét 4 milliónál többen dolgoznak Magyarországon.
Bilek Péter szólt arról is, hogy a HITA célja a magyarországi kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) exportjának növelése és a külföldi befektetők betelepedésének elősegítése. A válságot követő egyik fontos felismerés az volt, hogy a krízis alapvetően a fejlett, azon belül is az európai államokat sújtja, míg máshol – például Ázsiában – vannak jelentősen bővülő gazdaságok, ezért gondolta azt a kormány, hogy ezekre helyezi a hangsúlyt. Jelenleg a magyar export 75 százaléka az EU-ba, 25 százaléka azon kívülre irányul, és az a cél, hogy 2018-ban a teljes export 33 százaléka az unión kívülre menjen, elsősorban a FÁK-országokba, Oroszországba, Közép-Ázsiába, a balkáni és az arab térségbe, valamint a Távol-Keletre és Kínába. Bilek Péter hozzáfűzte: hosszabb távon Magyarország afrikai és latin-amerikai pozícióit is erősíteni kell.
Az elnökhelyettes kitért arra is, hogy tavaly a HITA 35 beruházási projekt keretében 1,2 milliárd eurónyi külföldi működő tőke Magyarországra hozását – és így 7000 új munkahely létrejöttét – segítette. A külgazdasági hivatal 2013-ban több mint 400 program keretében közel 500 cég külpiaci tevékenységét segítette – emelte ki Bilek Péter.
