A gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium pénteken közzétett adatai szerint havi összevetésben 9,1 százalékkal esett vissza az ipari termelés áprilisban, ami az adatok rendelkezésre állása, 2013 óta a legrosszabb érték. Elemzők 5,1 százalékra számítottak a márciusi 3,7 százalékos csökkenés után. Éves összevetésben 14,4 százalékkal esett vissza az ipari termelés, ez az ütem jócskán meghaladta az elemzők által várt 7,9 százalékot és a márciusban mért 5,2 százalékos csökkenést. Az autógyártók termelése havi szinten harmadával esett, és emiatt a kormány 2008 novembere óta először a „gyorsan csökken” kifejezéssel jellemezte az ipari termelés egészét a korábbi „csökken” szó helyett.
A megkérdezett gyáripari vállalatok arra számítanak, hogy májusban még 4,1 százalékkal csökken, júniusban viszont 3,9 százalékkal nő termelésük az előző hónaphoz képest. Áprilisban az ipari termékek kiszállítását tükröző index értéke 8,8 százalékkal, 85 pontra csökkent, míg a raktárkészleteké 0,3 százalékkal, 106,1 pontra süllyedt. A vártnál rosszabbul alakult a kiskereskedelmi forgalom is áprilisban: éves összehasonlításban 13,7 százalékkal esett vissza, jóval erősebb ütemben az elemzők által várt 11,5 százaléknál, illetve a márciusi 4,7 százaléknál.
Huszonkét éve nem mértek ilyen meredek csökkenést, mint most áprilisban, amikor a kormány a járvány miatt elrendelte egy sor szolgáltatást nyújtó vállalkozás, például az éttermek működésének felfüggesztését. Különösen jelentősen csökkent az élelmiszereken kívüli termékek, például a ruházat és az autók forgalma. Ugyancsak kedvezőtlenül alakult a munkaerőpiaci helyzet. Az egy álláskeresőre jutó állásajánlatok száma 1,32-re, négyéves mélypontra esett áprilisban az előző hónapban mért 1,39-ről. A munkanélküliségi ráta 2017 decembere óta a legmagasabb szintre, 2,6 százalékra emelkedett a márciusi 2,5 százalékról, miközben hét év óta először csökkent a foglalkoztatottak száma, mégpedig 1,2 százalékkal, 66,28 millióra.
Japán exportorientált gazdasága négy és fél év óta először az idei első negyedévben recesszióba süllyedt. A kormány a héten oldotta fel a szükségállapotot és hagyott jóvá egy újabb, 1100 milliárd jen értékű gazdaságösztönző csomagot, amivel megduplázta a járvány által sújtott gazdaság támogatását célzó intézkedések összértékét. Január-márciusban a gazdaság teljesítménye 0,9 százalékkal esett vissza a tavalyi utolsó negyedévhez képest, amikor 1,9 százalékos csökkenést jegyeztek fel. Éves összevetésben 3,4 százalékkal csökkent a hazai össztermék. A japán jegybank arra számít, hogy a folyó pénzügyi évben 3-5 százalékkal csökkenhet a GDP. A 2021-es pénzügyi évben viszont 2,8-3,9 százalékkal, a 2022-esben pedig 0,8-1,6 százalékkal nőhet a gazdaság.
