Lassan itt az év vége, az összegzések ideje. Mennyire volt sikeres a 2015-ös év az alapkezelők szemszögéből?
Alapvetően sikeres volt, annak ellenére, hogy sokkal mozgalmasabb évük volt a tőkepiacoknak. Gondolok itt a piaci turbulenciákra, amelyeket különböző események váltottak ki, például a svájci jegybank döntése, a görögországi helyzet, a kínai lassulás és a jegybanki politikák változékonysága. Ez a környezet határozta meg a befektetési alapok világát is.
Milyen trendek voltak meghatározóak az alapkezelői piacon?
A befektetési alapok akkor váltak igazán népszerűvé, amikor a jegybanki politika megváltozott és kamatcsökkentési trend indult el. 2011-ben még 7 százalék körül volt a jegybanki alapkamat, most 1,35 százalék. A csökkentés beépült a betéti kamatok világába, és lejjebb vitték azokat.
Ezután megindult az alternatív befektetési lehetőségek keresése mind az intézményi, mind a lakossági befektetők részéről.
Két év alatt rendkívül nagy ugrást tapasztalhattunk a befektetési alapok állományában: 2013-ban 4617 milliárd forint, 2014 év végére 5471 milliárd forint volt befektetési alapokban. Ez a szám idén is tudott növekedni, de sokkal mérsékeltebben.
Ez tekinthető egy kisebb megállónak, hiszen idén körülbelül 200 milliárd forinttal növekedett az állomány. A befektetési alapok piaca továbbra is attraktívnak tekinthető.
Mely alapok voltak népszerűek és melyek veszítettek a vonzerejükből?
A számok mögé nézve látjuk, hogy nagyon erős trendek vannak az alapok népszerűségét és teljesítményét tekintve. Magyarországon népszerűek az alacsony kockázatú vagy kockázatmentesnek mondott pénzpiaci és kötvényalapok, de már itt is érezhető átalakulás. Részesedésük a teljes állományból 2013-ban még meghaladta az 50 százalékot, 2015 októberére viszont 46 százalékra csökkent.
Főleg a pénzpiaci alapokból áramlott ki a tőke, idén ez körülbelül 100 milliárd forintot jelentett. A folyamat érthető, mivel leginkább ezekben az alapokban érhető tetten az alacsony kamatkörnyezet. Rövid lejáratú értékpapírokba – állampapírokba és betétekbe – fektetnek, ezért az elérhető hozam egy százalék környékére mérséklődött.
A tőke egy része a kötvényalapokba vándorolt, minimális mértékű növekedést tapasztalhattunk az állományban. Ez annak tudható be, hogy az elmúlt pár évben a legjobb teljesítményt hozó befektetési formák voltak. A hosszú lejáratú kötvényeket tartalmazó alapok a lefelé menő hozamszint miatt megnyerték az árfolyamnövekedést.
Így ha 3-5 éves teljesítményüket nézzük, akkor 7-8 százalékos eredményt hoztak. 2015-ben egy átlagos kötvényalap 3-4 százalékos hozamot tudott elérni. Az inflációhoz képest – amely gyakorlatilag zéró – még ez is jó reálhozamnak számít. Új slágernek a vegyes alapok számítottak, amelyekben a kötvényeket és a részvényeket súlyozzák, a változtatás pedig lehet statikus vagy dinamikus.
Ezekben az alapokban is volt egy nagyobb állománynövekedés, körülbelül 150 milliárddal növekedtek, és 11 százalékos a részesedésük a teljes állományból.
Érdekes, hogy Magyarországon a részvényalapok soha nem voltak túlságosan népszerűek a lakossági befektetők körében.
Mi lehet ennek az oka?
A globális kép azt mutatja, hogy a hazai megtakarítóktól távol áll ez a befektetési forma. Nyilván van olyan réteg, amely szereti a részvényeket és megvásárolja azokat, de jellemzően egyedi papírokat vesznek és nem részvényalapokat. A másik oka az lehet, hogy a megtakarítási attitűd főleg 1-3 évre tervez, a részvényalapok jegyeit pedig hosszabb időtávban érdemes vásárolni. A vegyes alapokon és az abszolút hozamú alapokon keresztül közvetetten megjelennek a részvények.
Az abszolút hozamú alapok szintén népszerűek itthon, a teljes állományból 13 százalékos a részesedésük, bár idén kicsit stagnáltak. Ez az a terület, ahol nagyon szóródnak a teljesítmények. A nyolcvan ilyen típusú alapból van olyan, amelyik kétszámjegyű növekedést ért el, de olyan is akad, amely mínusz 30 százalékot hozott.
Négy százalék feletti hozamot ebben a kategóriában 22 befektetési alap ért el. Itt mindenki más stratégiát követ, nagy szerep jut az egyéni döntéseknek, attitűdnek, amely alapján befektetnek. Ebben a kategóriában sem érdemes rövidtávon gondolkodni, inkább a két-, hároméves teljesítményeket kell nézni.
Mi változhat a befektetési alapok piacán 2016-ban?
A jövő egyik nagy kérdése, hogy a kötvényalapok, amelyek most a befektetési alapok palettájának 22 százalékát adják, hogyan fognak teljesíteni. Hozamcsökkenésnél ezeknek az alapoknak nagyon jó a teljesítménye. De ha konzisztensen kialakul a következő egy-két évben egy hozamemelkedési periódus, akkor ezek a kötvényalapok zéró vagy akár negatív teljesítményt is hozhatnak. Ez az egyik legnagyobb kihívás a következő két évben.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mennyire jellemző, hogy a befektetők TBSZ-en tartják befektetési jegyeiket?
Abszolút jellemző, hiszen a TBSZ több szempontból is kedvező konstrukció. A befektető változtathatja befektetési eszközeit – állampapírjait, részvényeit, befektetési jegyeit – a megtakarítási időszak alatt. Ha az ötéves periódusban végig bent tartja a tőkét és a megtermelt hozamot, akkor adóelőnyhöz jut. Viszont ha feltöri a számlát a futamidőn belül, akkor semmi más nem történik, mint hogy annyi adót kell fizetnie, mintha nem tette volna TBSZ-re a pénzét. Sőt a hároméves periódus után már jár adókedvezmény. Emiatt a lakossági befektetők kedvelik ezt a számlakonstrukciót, és a befektetési jegyek megjelennek ezeken a számlákon.
Milyen volt a 2015-ös év az Equilor Alapkezelőnél? Hogyan teljesítettek az alapok?
Mi több területtel is foglalkozunk. Vannak intézményi befektetőink, ezen a területen elsősorban nagy nyugdíjpénztárak vagyonát kezeljük. Ebben a szektorban nagyon jól alakult az év. Jellemzően vegyes portfóliókat – részvény és kötvény – tartanak. Fontos a diverzifikáció, ezért hazai, közép-kelet-európai, nyugat-európai és amerikai részvények alkotják a befektetések egy részét. Ezek az idei évben jó teljesítményt értek el. A jelenlegi állapot szerint 6-8 százalékos, egyes esetekben akár 10 százalékos hozamon állnak.
A befektetési alapjainknál az volt idén a cél, hogy kialakítsunk egy olyan palettát, amely mindenféle kockázati szintnek megfelel, legyen likviditási alap és kötvényalap is. Indítottunk például két részvényalapot, egy közép-kelet európai és egy nemzetközi részvényalapot. Van ezek mellett három abszolút hozamú alapunk, két forintos és egy eurós termék.
Ezekben 10 milliárd forintot meghaladó tőkét sikerült összegyűjteni, így elégedettek vagyunk. Van olyan alapunk, amelynek sikerült 4-4,5 százalékos teljesítményt elérnie, ez szintén jónak számít.
Milyen terveitek vannak a jövőre nézve? Lesznek új alapok vagy fejlesztések?
2016 januárjában indul egy új alapunk, amelyet a kockázati palettán a legkockázatosabbak közé sorolunk. Ez egy abszolút hozamú alap lesz, befektethet majd kötvényekbe, részvényekbe, árupiaci termékekbe, devizákba. Mind a piacok esésére, mind az emelkedésre tud majd játszani. A törvényi keretek betartása mellett lehetőség lesz kisebb mértékű tőkeáttétel felvételére is. Nagyon aktív lesz abban a tekintetben, hogy egy-egy területen – akár egy szektorban vagy részvényben – nagyobb mértékű egyedi kitettséget is fel tudjunk venni.
Az alap befektetési jegyeit 3-5 éves időtávban ajánlott megvásárolni, a cél hogy ezen időszak alatt kétszámjegyű hozamot érjünk el az ügyfeleknek. Mindenképpen azoknak ajánlom, akik viszonylag magas kockázattűrő képességgel rendelkeznek. Egy átlagos ügyfél teljes portfóliójából egy ilyen típusú alapba 5-10 százalékot tanácsos befektetni, 90 százalékban ennél kisebb kockázatú termékeket érdemes vásárolni. A hozaméhség eléggé megnövekedett, és a következő években is tartani fog, ezért van létjogosultsága egy ilyen alapnak.
Emellett egy már meglévő területet fogunk tovább fejleszteni, ez a privát vagyonkezelés. Magánszemélyeknek és kisebb cégek vagyonának kezelésére irányul majd, amelyben az ügyfél kockázati preferenciájának – alacsony, közepes, magas vagy egyedi – megfelelő portfóliót alakítunk ki. Az alapkezelői piacon a privát vagyonkezelés egy felfutóban lévő ágazat, amelyre egyre nagyobb ügyféligény mutatkozik.
A korábbi években elérhető magas hozamok idejében elég volt bankbetétbe vagy kötvényekbe helyezni a megtakarítást. Az alacsony hozamok időszakában egyre nagyobb szakértelmet igényel a befektetési portfóliók összeállítása. Ezért a befektetők szívesebben bízzák ezt az alapkezelőkre.
Mik voltak az idei év legmeghatározóbb eseményei a tőkepiacokon? Milyen kilátásokkal vágunk neki a 2016-os évnek?
Több fontos esemény is történt idén. Az első a svájci jegybank januári döntése volt, amikor feladta az árfolyamküszöböt. Foglalkoztatta a befektetőket a görög helyzet megoldása is, pár ez inkább pszichológiai jellegű turbulenciát okozott a piacokon. Azt gondolom, hogy akár a rosszabb forgatókönyv megvalósulása sem okozott volna nagy megrázkódtatást az európai bankoknak, hiszen a kitettségük nagyon alacsony volt már a görög eszközökből.
A kínai növekedés lassulása is okozott turbulens időszakokat a piacon. Ez 2016-ban is lényeges kérdés lesz abból a szempontból, hogy milyen hatása lesz a nyersanyagpiacokra.
A kínai GDP az elmúlt tizenöt évben együtt mozgott az árupiaci indexekkel, amelyben szinte az összes jelentős nyersanyag megtalálható. A kínai gazdaság lassulása a nyersanyagárak esésében is megjelent. Ez a trend most is folytatódik. Emellett több tanulmány is foglalkozik azzal, hogy a kínai GDP alakulása milyen hatással van más országokra, térségekre. Egy százalékos változás például 1,1 százalékos változást indukál a fejlődő országokban, együtt mozognak tehát a kínai növekedéssel. További szoros összefüggés, hogy az ázsiai ország ipari termelésének egy százalékos csökkenése az amerikai ipari termelést 0,6 százalékkal veti vissza. A globalizáció miatt Kína mindenképpen meghatározó gazdaság, működése, növekedése hatással van a többi ország teljesítményére.
Szintén hosszú távú tényező, hogy az Egyesült Államok és az EKB között divergens kamatpolitika fog kialakulni.
Valószínűleg Amerikában már decemberben megindul a kamatemelés. Fontos szempont, hogy milyen ütemben valósul meg. Általános piaci vélemény szerint a Fed 25 bázispontonként emelheti a kamatot, a jövő év végére 1 százalék fölé várják az elemzők az irányadó rátát. Ezzel szemben az eurózónában csökkentési periódust látunk 2017-ig meghosszabbított monetáris lazító programmal.
Ennek a folyamata meghatározó tőkepiaci esemény lesz 2016-ban.
A GDP alakulását is érdemes követni. A következő két évben 2,5 százalék körüli növekedés várható az USA-tól, az eurózónától kevesebb, 1,7-1,8 százalék, míg Magyarországon 2,5 százalékos gyarapodás lehetséges. A számokból az látszik, hogy a világ meghatározó térségei szolid növekedési pályára állhatnak a jövőben. Az amerikai piacokat megvizsgálva kitűnik, hogy a második világháború óta az átlagos GDP-expanzió időszaka 60 hónap volt. A mostani ciklus 2009-ben, a válságot követően indult, 78 hónapja tart. Az előrejelzésekkel ellentétben kialakulhat tehát akár egy lényegesen kisebb növekedés, egyes elemzőházak ennek 25 százalékos esélyt adnak. A növekedés alakulása hatással lesz a tőkepiacokra, azon belül is elsősorban a részvénypiacokra. Összességében elmondható tehát, hogy jövőre is számos kérdés és kockázat merülhet fel a tőkepiacokkal kapcsolatban.
Ilyen piaci környezetben mi lehet a jó befektetési stratégia?
Azt gondolom, hogy a rugalmasság lesz fontos 2016-ban.
Az ügyfelek ne statikus portfóliókban gondolkodjanak, és ez igaz a befektetési alapokra is. Nem érdemes csak hosszú lejáratú kötvényalapokba vagy nemzetközi részvényekbe fektetni a pénzt, mert az ügyfelek kevésbé tudnak aktívan reagálni az esetleges piaci változásokra. Ilyen környezetben ajánlottak a szabad futamidejű kötvényalapok, hiszen azok rugalmasabbak.
Hozamemelkedés idején rövidebb lejáratú papírokat tartanak, trendfordulónál hosszabb lejáratú kötvényeket vásárolnak. Jó befektetési célpontok lehetnek az abszolút hozamú alapok is, hiszen már bizonyították, hogy akár negatív hangulatú piaci környezetben is képesek jó teljesítményt elérni.
A részvénypiacok tekintetében inkább Európára figyelek Amerika helyett. A profitvárakozások az USA-ban most 10 százalék körül vannak, ha ezek másképp alakulnak, akkor a részvénypiaci raliban lehetnek erős törések.
Amerikában a bankszektor lehet vonzó befektetés, mert profitálhatnak az emelkedő bankbetétek révén. Európában a javuló konjunktúra, valamint a támogató EKB lazító politikája támaszt adhat a részvénypiacoknak, és jobb teljesítményeket generálhat.
