A hatóság szerint a 160 ezer lejre bírságolt UNSAR 2012 és 2016 között – a jogos szakmai megbeszéléseken kívül – olyan üzleti titkok megosztásában is közvetített, amelyek megosztása torzítja a piaci versenyt. A versenytanács a legnagyobb, 43 millió lejes bírsággal az Allianz-Tiriac SA-t sújtotta, ugyanakkor a hivatal megjegyzi, hogy az Euroins SA azért kapott mindössze 6,3 millió lejes bírságot, mert elismerte a konkurenciaellenes magatartást és ezt igazoló dokumentumokkal segítette a nyomozást. A kgfb rohamos drágulása miatt 2016-ban több ízben rendeztek nagyszabású tüntetéseket a romániai fuvarozók, akik járműveikkel vonultak a bukaresti kormány székháza elé, több nagyváros körgyűrűjén pedig forgalomlassítással demonstráltak.
A válságot látszólag a kgfb-piac két legnagyobb szereplőjének, az Astrának és a Carpaticának a csődje robbantotta ki, de a fuvarozók már akkor azzal vádolták a biztosítókat, hogy összebeszéltek, és az indokoltnál jóval nagyobb – átlagosan a korábbi másfélszeresére rúgó – áremeléssel nyereségüket növelték, hiszen a tönkrement biztosítók károsultjait egyébként az állami garanciaalapból kárpótolták. Romániában 2016-ban sürgősségi kormányrendelettel ideiglenesen befagyasztották a kgfb-k árát, majd új törvényben szabályozták a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat. A tavaly kihirdetett jogszabály referenciaárakat vezet be, amelyeket az utolsó öt év javítási költségei és előfordulási gyakoriságuk átlagából számítanak ki.
A díjtételeket a biztosítók egyedileg megszabott kedvezményekkel, illetve pótdíjakkal igazíthatják ki az összevont pénzügyi felügyelet által meghatározott bonus-malus szabályok szerint, annak függvényében, hogy okozott-e balesetet a gépjárművezető. A törvény megszabja, hogy a biztosító nem számíthat fel 25 százaléknál nagyobb kezelési költségeket.
