A kínai jegybank hétfőn közölte, hogy a devizatartalékok 24 milliárd dollárral nőttek a júniusi 3,2 milliárd dollárral szemben és elérték a 3,081 milliárd dollárt. A Reuters által megkérdezett elemzők csak 12 milliárd dollárra számítottak.

A dollár gyengülése segített

A devizakészletek növekedése főleg a dollár gyengülésének tudható be. Ez egyrészt növelte a dolláron kívüli valuták értékét a tartalékokban, másrészt az amerikai valuta gyengülése a szabályozás szigorításával párosulva fékezte a tőkekiáramlást.

Tavaly a kínai jegybank 320 milliárd dollárral interveniált a jüan védelmében, ennek ellenére a bizonytalan gazdasági kilátások miatt a kínai valuta 6,5 százalékkal leértékelődött az erősödő dollárral szemben.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

A devizatartalékok januárban hat éve először a nemzetközi piacokon szorosan figyelt 3000 milliárd dolláros szint alá estek. Azóta a jüan részben a dollár értékvesztése miatt 3 százalékkal felértékelődött az amerikai valuta ellenében.

Októberi csúcsot döntött a jüan

Augusztus elején jelentősen megerősödött Kína fizetőeszköze, a jüan az amerikai dollárral szemben, miután a pekingi jegybank kilenc és fél havi csúcson szabta meg a hivatalos középárfolyamot, tükrözve – a részben az amerikai belpolitikai viharok által nyomás alatt tartott – dollár általános gyengülését.

A kínai központi bank (PBOC) 0,20 százalékkal erősebb szinten, 6,7148 jüan/dollárban határozta meg a középárfolyamot augusztus elsejére, azaz október 11. óta nem volt ilyen gyenge a dollár a jüanhoz képest.

Júliusban a jüan nagyjából 0,8 százalékkal erősödött a dollárhoz képest, és 2014 óta először fordult elő, hogy három egymást követő hónapban is drágult a kínai fizetőeszköz.