A régió tőzsdéinek egyesülniük kéne
A volt jegybankelnök a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) által megrendezett XVII. Pénzügyi Csúcstalálkozón kifejtette, illuzórikusnak tartja, hogy kis- és középvállalatok jelenjenek meg a tőzsdén, egy magyar középvállalat nyugat európai szemmel ugyanis a mikrovállalkozás kategóriájába tartozik.
Surányi György szerint kérdés, hogy nem anakronisztikus-e a mai világban, hogy egy kis tőzsde, mint a BÉT, önállóan működjön. Véleménye szerint a kelet-közép-európai országok tőzsdéinek célszerű lenne egyesülniük.
Jelentősen gyengült a tőkevonzó képesség
A volt jegybankelnök kitért arra, hogy csökkent a magyar gazdaság pénzügyi sérülékenysége, külföldi adóssága az elmúlt öt évben, köszönhetően a „példátlanul nagymértékű” folyó fizetési mérleg többletnek, és annak, hogy kivételesen nagy az ország külföldi nettó finanszírozási képessége. A csökkenésnek azonban nincs köze ahhoz, hogy a magyar állam technikai szinten hogyan finanszírozza az adósságát, eltereli-e többletlikviditását a bankok felé, inkább függ a reálgazdaság teljesítményétől, valamint a külföldi működőtőke mozgásától – mondta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az MNB az önfinanszírozási programmal tiszta mennyiségi élénkítést hajt végre a volt jegybankelnök szerint; ha az MNB nem terelte volna át a bankokat az állampapírpiacra, lényegesen magasabb lett volna a reálkamat szintje és az állampapírok hozama, ami káros volna a gazdaságnak.
Az önfinanszírozási program útját állja a reálkamatszint emelkedésének, ami önmagában helyes, de jelzi azt is, hogy a magyar gazdaság tőkevonzó képessége jelentősen gyengült nemzetközi összehasonlításban az elmúlt években – vélekedett. A külföldiek tőkekivonása nem annyira a pénzügyi sérülékenység mérséklődésének, hanem a külföldi befektetők bizalomhiányának a jele – szögezte le a volt jegybankelnök.
