Az EKB januártól a jelenlegi havi 60 milliárd euróról 30 milliárd euróra csökkenti a kötvényvásárlások összegét, de a vásárlásokat legalább 2018 szeptember végéig folytatja.
Az EKB ugyanakkor nyitva hagyta a lehetőséget, hogy szükség esetén emelik a havi keretösszeget és meghosszabbíthatják a program futamidejét.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
A kormányzótanácsa változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, az egynapos hitelkamat 0,25 százalék, a betéti kamat pedig 0,40 százalék maradt.
Mario Draghi jegybankelnök korábban jelezte, hogy ezen az ülésen döntenek a 2015 óta érvényben lévő ultralaza gazdaságösztönző monetáris politika kivezetését célzó intézkedések „zöméről”. Az EKB jelenleg a 2015-ben megkezdett program keretében kötvényvásárlások révén havi 60 milliárd eurót pumpál a gazdaságba, és ezt az úgynevezett mennyiségi könnyítési programot az év végéig fenntartja.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A piacok azt találgatták a napokban, hogy milyen ütemben fogja vissza a bank a kötvényvásárlási programot.
Az EKB dilemmája az, hogy míg az eurózóna gazdaságának egészséges növekedése megengedné a monetáris politika szigorítását, a konjunktúra ellenére alig emelkedő bérek és az amerikai költségvetési stimulus késése miatt gyenge dollár felhajtja a közös valuta árfolyamát.
Ez azzal a következménnyel jár, hogy míg az eurózóna exportja drágul, az olcsóbb import leszorítja az infláció növekedési ütemét, és az jóval elmarad az ideálisnak tartott 2 százaléktól. Ha az EKB túl gyorsan szigorít, az euró még jobban felértékelődik és a folyamat felerősödik.