William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza közölte, hogy a cég által Magyarországra, Csehországra, Lengyelországra, Oroszországra és Törökországra kiszámolt, súlyozva átlagolt térségi feldolgozóipari BMI-mutató 51,1-re emelkedett az előző havi 50,2-ről, vagyis most már „kényelmesen” a növekedés és a visszaesés mezsgyéjét jelző 50-es szint felett jár. Jackson hangsúlyozta, hogy az európai felzárkózó gazdaságok gyáripari BMI-mutatója – a feldolgozószektor legfőbb aktivitási mérőszáma – a második negyedév egészében átlagosan alacsonyabb volt, mint az első három hónapban, ám most már úgy tűnik, hogy a folyamat áprilisban túljutott mélypontján, és a térség gazdaságaiban azóta fordulat következhetett be.
A Capital Economics vezető londoni elemzője kiemelte azt is, hogy a júniusi regionális BMI-mutató javulásának zöme Közép-Európából ered. Jackson a magyar feldolgozóipar aktivitási indexével kapcsolatban – amely 50,8 volt a múlt hónapban az egy hónappal korábbi 47,1 után – felidézte, hogy a Capital Economics rendre óvatosan kezeli ezt a magyar mérőszámot, mivel a magyar gyáripari index általában rendkívül széles kilengésekre hajlamos. Ezúttal azonban az Európai Bizottság stabilabb mutatója, az ipari bizalmat tükröző felmérés a BMI-nél is meredekebb ívű hangulati javulást jelzett a magyar feldolgozószektorban – hangsúlyozta a Capital Economics szakértője.
Jackson szerint úgy tűnik, hogy a közép-európai gyáripari teljesítményjelző múlt havi javulása mögött az erősödő külső kereslet áll, amit tükröz az euróövezeti ipar összesített aktivitási mérőszámának emelkedése is. A Capital Economics közgazdásza szerint mindent egybevetve a júniusi feldolgozóipari BMI-adatok megerősítik a ház azon véleményét, hogy a helyzet ütemesen javul Kelet-Európában, és a második félévi térségi növekedés valószínűleg gyorsabb lesz az idei első félévinél. Ezzel együtt is azonban – tekintettel arra, hogy az euróövezet még mindig recesszióval kínlódik – a régió kilábalása egyelőre gyenge lendületűnek tűnik, és emiatt a Capital Economics az idei év egészére változatlanul meglehetősen lanyha növekedéssel számol a felzárkózó európai gazdaságokban – közölte hétfői helyzetértékelésében a cég vezető londoni elemzője.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető közgazdásza, Daniel Hewitt is azt emelte ki a térségi BMI-adatokról összeállított hétfői elemzésében, hogy a régió ipari aktivitási jelzőszáma a második negyedévi növekedési ütem erősödésére vall. A cég az általa vizsgált felzárkózó térségre – amelybe Közép-Európa, Oroszország és Törökország mellett Dél-Afrika is beletartozik – 51,2-es átlagos súlyozott BMI-értéket mutatott ki júniusra a májusi 50,1 után.
A Barclays vezető elemzője szerint a ház számítási módszerével kialakított gyáripari aktivitási átlagmutató – háromhavi folyamatos csökkenés után – február óta nem mért magasságba emelkedett júniusban ebben az országcsoportban. Hewitt is kiemelte, hogy a magyar gyáripari BMI az 50-es érték feletti, teljesítménybővülést jelző tartományba emelkedett. Hozzátette ugyanakkor, hogy az elmúlt néhány évben tapasztalt „szeszélyes ingadozások” miatt a Barclays már nem tekinti megbízható növekedési indikátornak a magyar BMI-mutatót.
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a júniusi közép- és kelet-európai gyáripari aktivitási mérőszámokat kommentáló helyzetértékelésükben kiemelték, hogy a térségben a magyar BMI emelkedett a legmeredekebben. Jóllehet a javulás számottevő, azonban „nem feltétlenül meglepő”, tekintettel a magyarországi mutató kilengésre hajlamos mivoltára – fogalmaztak az RBS londoni szakelemzői. A ház éppen ezért nem változtat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpályájára adott előrejelzésén, és továbbra is azt várja, hogy a monetáris tanács ebben a hónapban újabb 0,25 százalékponttal 4,00 százalékra csökkenti az alapkamatot. Ezután már növekszik az előrejelzési bizonytalanság, de az RBS jelenlegi prognózisa az, hogy az MNB-alapkamat az idei év végéig 3,50 százalékos egyensúlyi szintre csökken tovább – közölték hétfői értékelésükben a cég londoni szakelemzői.
