Kifejtette: a MARK működését az érintett európai hatóságok várhatóan december végéig, január elejéig jóváhagyják. A jegybank szakértői azt várják, hogy a MARK működése hatására a vállalati szegmensben 2017 első fél évében már 5 százalék körüli szintre csökken a nemteljesítő hitelek aránya.
Normális szintet üthet meg a hitelezés
Fábián Gergely elmondta: a vállalati hitelportfólió minőségét tekintve a kereskedelmi ingatlanhitelek (az úgynevezett projekthitelek) jelentik a fő problémát . Rámutatott: ahhoz, hogy a hitelezés visszaálljon a megfelelő szintre, vagyis a bankrendszer támogatni tudja a GDP növekedését, az MNB szerint a rossz hitelportfolió megtisztítására, illetve a jövedelmezőség javulására lenne szükség.
A MARK Zrt. épp a kereskedelmi bankok problémás ingatlanhiteleit veszi majd át a pénzintézetektől. Elmondta: a bankrendszert tekintve a megemelkedő tőkeelőírások érdemben növelik az érintett pénzügyi intézmények sokkellenálló képességét, másrészt a tőkekövetelmények és így a tőkeköltségek megemelésén keresztül hatékonyan ösztönzik az intézményeket a problémás projekthitelek leépítésére.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A jegybank szakértői szerint a vállalati hitelportfólió kitisztításának folyamatát a MARK Zrt. elindítása, míg a lakossági hiteleket megtisztítását a Nemzeti Eszközkezelő és a magáncsőd mellett a hitelek erőteljesebb átstrukturálása lendíthetik be.
Sok még az adós
A jegybank igazgatója elmondta: a háztartások jelzáloghiteleinek „tisztítása” lassú ütemben zajlik. Az elszámolás csak átmenetileg csökkentette a késedelmes háztartási hitelek arányát, még mindig 140 ezer olyan adós van, aki nem teljesítő hitellel rendelkezik – mondta az igazgató.
Fábián Gergely rámutatott: az MNB szakértői szerint még mindig „érdemi átstrukturálási tartalékok” vannak a háztartási hitelportfólióban. Hozzátette: e téren a bankok részéről nagyobb aktivitásra, az adósok részéről pedig a mostaninál nagyobb együttműködésre lenne szükség.
Hozzáfűzte: a nem teljesítő hitelek adósait tekintve az is jelentős gond, hogy mintegy 70 százalékuk községekben és kisebb városokban él, így a késedelmesen fizetett hitelek fedezetéül felajánlott ingatlanok nehezen értékesíthetők.
Megvan a hosszú távú megoldás
Fábián Gergely úgy vélte: a hazai bankok a jövedelmezőségük javulását a költségek csökkentésével, hosszabb távon a nagyobb mérethatékonyság kihasználásával érhetik el, ami azt jelenti, hogy a jövedelmezőség nemcsak az egyes bankok szintjén, hanem azok összeolvadása révén is emelkedhet.
Az MNB igazgatója szerint az összeolvadások révén nyerhető szinergia akkor lehet a legnagyobb, ha abban nagyobb méretű, földrajzi elhelyezkedésüket és aktivitásukat tekintve egymáshoz hasonló bankok vesznek részt.
