A jegybank közleménye szerint fontos a magyar gazdaság sérülékenységének csökkentése, ehhez a bruttó külső adósság további mérséklődése szükséges. Ezért a forintforrásokra épülő modell irányába kell lépniük a gazdasági szereplőknek.
A pénzügyi válság kitörése óta a befektetők kiemelt figyelmet fordítanak az egyes gazdaságok külső finanszírozási helyzetének értékelésére: a külső adósság magas szintje és a külföldi forrásokra való ráutaltság visszatérő eleme a nemzetközi szervezetek és a hitelminősítők elemzéseinek is – hívta fel a figyelmet az MNB.
A forintkibocsátással javítható az államadósság devizaszerkezete, csökken a külső adósságállomány és a kockázati prémiuma, így még olcsóbb lehet az ország finanszírozása. Mivel a lakosság állampapír-állománya jelentősen növekedett az elmúlt időszakban, ezért az MNB a bankokra támaszkodna az új finanszírozási modellben.
A lejáró devizaadósságokat részben a jegybanki devizatartalékokból fedeznék, ezzel ösztönözné központi bankunk a belső források felé fordulást.
Így alakul át az MNB eszköztára:
- 2014. június 16-tól bevezetésre kerül egy forint kamatcsere eszköz, amely a partnerkörbe tartozó intézmények számára lehetőséget biztosít az általuk tartott vagy újonnan vásárolt hosszú forinteszközök kamatkockázatának mérséklésére.
- 2014. június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy változó kamatozású hosszú lejáratú fedezett forint hitel, ami a forintlikviditáshoz jutást segítheti.
- 2014. június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy eszközcsere ügylet, amelynek keretében a partnerkörbe tartozó intézmények hosszú lejáratú forint értékpapírokért cserébe deviza értékpapírokhoz juthatnak, ami a devizalikviditáshoz jutást segítheti.
- 2014. augusztus 1-től a jegybank irányadó instrumentumának formája megváltozik, a jelenlegi kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakul át, amit csak a partnerkör intézményei tarthatnak a jegybanknál. Az MNB-nél elhelyezett betétek továbbra sem tartoznak a jegybank által hitelműveletei során elfogadható fedezetek körébe.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a bevezetendő eszközök elég ösztönzést jelentek a bankrendszer számára, hogy segítsék az ország külső sérülékenységének javulását és a magyar gazdaság egy egészségesebb finanszírozási szerkezet irányába való elmozdulását. Ez a lépés jelentősen hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás erősödéséhez, illetve a fenntarthatóbb gazdasági növekedéshez – áll a jegybanki közleményben.
Az MNB bejelentés a forint- és állampapír-piacot is megmozgatta. A találgatások miatt jelentősen gyengült a hazai deviza: az euró reggel nyolc órára 309,3 forinton jegyezték. Szerda este még 307,61 forintot kellett adni egy euróért a bankközi devizapiacon. A részletek közlése után kissé megnyugodott a devizapiac, délben 308,3 körüli szinten stabilizálódott az árfolyam.
Az Államadósság Kezelő Központ mai 12 hónapos diszkontkincstárjegy aukcióját óriási érdeklődés és masszív hozamesés jellemezte. A felkínált 60 milliárddal szemben 254 milliárd ajánlat érkezett, amelyből az adósságkezelő 90 milliárdot fogadott el 2,69 százalékos átlaghozam mellett. Két héttel korábban az aukciós átlaghozam 2,95 százalék volt.
Visszatérés a 2007-es gyakorlathoz
A kéthetes kötvény instrumentum augusztus elsejei megszüntetését tekinthetjük az MNB legfontosabb bejelentésének, a többi intézkedés csupán azt szolgálja, hogy simítsa az átalakulás hullámait – mondta Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője. Hozzátéve: újból a kéthetes betét lesz a központi banknál elhelyezhető likviditás fő instrumentuma. A 2007-ben bevezetett kéthetes kötvény megszüntetése tehát visszatérést jelent a korábbi jegybanki megoldáshoz. Egyúttal a piac visszafejlesztését is jelenti, hiszen a kötvény likvid eszköz, azzal lehet kereskedni, a bankok adhatják, vehetik egymás között, sőt, akár külföldi szereplők is hozzájuthatnak. Ehhez képest a kéthetes betét lehetősége nem áll majd nyitva a külföldiek előtt. A kéthetes kötvények piaca nagyjából 5000 milliárd forintos, s a külföldiek kezében lévő állomány 800 milliárd forint.
Vajon elég gyors lesz az ÁKK?
Mint mondta, a jegybank lépését részben az indokolhatta, hogy túl sokba kerültek a kéthetes kötvények, melyek után kamatot fizet az MNB. Miközben a másik oldalon biztonságos, ám alacsony hozamú német államkötvények állnak, meg a növekedési hitelprogram. Másrészt, a kéthetes kötvényekben fekvő pénznek az a része, amely nem hagyja el az országot, jó eséllyel az állampapír piacon köthet ki. Ez utóbbit támogatja a többi intézkedés, mint a kamatcsere, az eszközcsere és a hosszú lejáratú forinthitel. Azt is észre kell venni továbbá, hogy a magyarázó szövegben olvasható, hogy MNB azt várja, az ÁKK a korábbinál több forintalapú államkötvényt bocsásson ki, hogy a felszabaduló likviditás az állampapírpiacra terelődjön.
Hogy mi a jegybanki döntés piaci hatása? Amint már tapasztalhattuk, gyengült a forint, hiszen a piac arra számít, hogy a likviditás egy része mindenképp elhagyja az országot, ami praktikusan forinteszköz eladást jelent. A másik hatás is azonnal jelentkezett, amennyiben arra is számítani lehet, hogy az ÁKK nem tud majd elég gyorsan újabb állampapírokat kibocsátani, s a növekvő kereslet leszorítja a hozamokat.
