A nemzetközi befektetők tehát Magyarország gazdasági és klímapolitikai teljesítményét, a kormány klímavédelmi jövőképét is hitelesnek ítélik. A befolyó források kizárólag zöld beruházásokra, például a közlekedés zöldítésére vagy az energiahatékonyság javítására használhatók fel – közölte Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Magyarország több hónapos előkészítő munka után az Európai Unióban az elsők között bocsátott ki Zöld Kötvényt 2020. június 2-án. A 1,5 milliárd euró értékben kibocsátott, 15 éves futamidejű kötvényekből befolyó források kizárólag zöld beruházásokra használhatók fel, kiemelten a klímavédelmi célú gazdaságfejlesztési programokra, a közlekedés zöldítésére és az elektromobilitás ösztönzésére irányuló, az áramtermelés karbonmentes átalakítását, az energiahatékonyság javítását szolgáló fejlesztésekre.
A kötvény iránt hatalmas az érdeklődés, hiszen több mint ötszörös, közel 7,7 milliárd forintos vételi ajánlat érkezett be – áll a közleményben. A Zöld Kötvény kibocsátása a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv részeként valósult meg, bizonyítva, hogy Magyarország felelősen cselekszik a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében. A kormány célja, hogy hosszú távon is biztonságos, fenntartható, zöld környezetet biztosítson a magyar családoknak – írták. Az akciótervi lépések megvalósítása más területeken is a tervezett ütemben halad: június közepétől lehet pályázni a tisztán elektromos járművek beszerzését összesen 5 milliárd forinttal támogató program forrásaira.
Az innovációs tárca támogatja a kis- és középvállalkozások napelemes fejlesztéseit, és hamarosan végrehajtási szakaszba lép a Zöld Busz Program is. Kaderják Péter elmondta: a kormány a valódi klímavédelemre, az energiaszuverenitásra és a zöld gazdaság növekedésre összpontosítja erőfeszítéseit. A héten elfogadott klímavédelmi törvény elősegíti Magyarország közép- és hosszú távú energia- és klímapolitikai céljainak megvalósulását, teljes összhangban van az Európai Unió 2050-re kitűzött klímasemlegességi törekvésével.
Az államtitkár közölte: a baloldal nem támogatta a törvény elfogadását, és ezzel leszavazta a 2050-es klímasemlegesség céljának – korábban általa kezdeményezett – legmagasabb szintű jogszabályi megerősítését. „Könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy számos egyéb kérdéshez hasonlóan ezt sem gondolták komolyan, erről is csak beszélnek. Pedig a klíma- és természetvédelem közös nemzeti ügy, amelyet nem szabad politikai haszonszerzés céljára használni” – fogalmazott Kaderják Péter.
