A lottózás történetében számos rekord született. Nemrég járta be a világsajtót a hír, hogy egy cseh ember megnyerte az eurojackpotot, s ezzel kilencvenmillió eurót, azaz a lottó történetében mindmáig a legnagyobb nyereményt tette zsebre. Mindez jól hangzik, az állításokkal azonban illik óvatosan bánni. Az összeg valóban nem akármilyen, Európában tényleg rendkívüli, ha azonban átrándulunk az újkontinensre, Amerikába, akkor mégiscsak azt mondhatjuk, kispályás az ottani eddigi ismert rekordokhoz képest.
Háromszáznegyvenötmilliót zsákolt az USA-nyertes
Az Amerikai Egyesült Államokból feljegyezetek ennél jóval tetemesebb nyereményeket is. 2012 március 30-án Kansas államban egy játékos euróban kifejezve 345 milliót nyert az USA lottó játékán. Ezt a nyereményt csak megközelítette egy floridai ember, aki 2013 május 18-án háromszáztízmillió euróval lett gazdagabb, amit a powerball lottón nyert meg. Ugyanezen a játékon nyert háromszáznyolcmillió eurót Missouri-ban egy játékos.
Itthon egyre gyakrabban beszélünk milliárdos nyereményekről. Ebből a szempontból 2003 negyvennyolcadik hete jelentette a rendkívülit. Az ötös lottó főnyereményét, 5.092.890.758 forintot vitt el a szerencsés nyertes. Milliárdos nyeremények persze azelőtt és azután is akadtak. Ami biztos, a nyeremény összegek folyamatosan és reálértékükben is növekszenek. Amikor ezek a sorok íródnak nem kisebb összegre várnak a szerencsések az ötös lottón, mint a 4,8 milliárd forint elnyerésére.
Már az antik világban is fogadtak
Ami szerencsejátékokat illeti, azok jelentős része nagyon régi múltra tekinthet vissza. A Colosseum gladiátorviadali során a nézők kockáztak a lelátón, vagy éppen fogadtak egy-egy harcosra. Mindazonáltal a sorsjátékok első leírásai Flandriából származnak, a tizenötödik századból. Persze Magyarország sem maradhatott ki a sorból. A sorsjátékok nálunk is feltűntek már a tizenhatodik században, főként a búcsúkban és a vásárokon.
A modernebb időkben, a két világháború között időszakban indították el az államsorsjátékok és osztálysorsjátékok sorozatainak rendszerét. Jóllehet ezeket a második világháború után megszüntették, 1956 december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről. A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20-án már több mint százezer szelvény érkezett be.
A legnagyobb nyertes persze maga az állam
A félezer éves magyar szerencsejáték múlt után, a lottózás ma is rendkívül népszerű. Mindenki reménykedik, s némelyeknek sikerül is. És persze a legnagyobb nyertes a lottózást is szervező Szerencsejáték ZRt, s a vállalaton keresztül maga a magyar állam. Tavaly nagyjából majdnem ilyenkor, a 2014-es év első felében a Szerencsejáték Zrt, az állami lottótársaság kimagasló eredményt ért el, a közel 148 milliárd forintos árbevétele 36 milliárd forinttal, 32 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, amelyre a társaság alapítása óta nem volt még példa – jelentette a cég.
Ehhez az eredményhez persze mi, a lakosság, a játékosok is alaposan hozzájárultunk. Az akkori beszámoló szerint a totó kivételével minden játékfajta árbevétele emelkedett. Az árbevétel kétharmadát a számsorsjátékok adták, ezen belül is kiemelkedett az ötös lottó. A játékosoknak több mint nettó 84,7 milliárd forint nyereményt fizettek ki az említett időszakban.
Rém hétköznapi a recept. Nevezz meg öt számot! Ha, mondjuk ma este kihúzzák a lottón, máris milliárdos vagy. Ilyen egyszerű a milliárdossá válás útja.
