Meg kell erősíteni a szervezetet
A hetilap szerint az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye a közös határvédelem megerősítésével kíván úrrá lenni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet külső határának bizonyos szakaszain az európai menekültválság révén kialakult kaotikus helyzeten. Német és francia támogatással készülő terve szerint a Frontex fejlesztésével kialakítanak egy teljes körűen működőképes közösségi határőrizeti szervezetet, így bővítik az ügynökség pénzügyi forrásait és szélesítik munkatársai – a tagállamok által delegált határőrizeti szakemberek – jogosítványait.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A FAS szerint a brüsszeli bizottság terve alapján a Frontexet kivételes esetekben akkor is be lehetne vetni, ha az érintett tagország egyáltalán nem igényli a segítséget. Ez jelentős mértékű beavatkozás lenne a nemzeti szuverenitásba – mutatott rá a konzervatív német lap.
Jean-Claude Juncker bizottsági elnök azonban el akarja kerülni, hogy megismétlődjék a görög eset; Athén sokáig nem volt hajlandó elfogadni a határőrizethez felajánlott segítséget, és csak annak révén kért támogatást, hogy uniós partnerek kilátásba helyezték az ország kizárását a schengeni övezetből.
Támogatják a célokat
Németország és Franciaország támogatja Brüsszel törekvését. Thomas de Maiziere német és Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter egy csütörtöki közös feljegyzésben azt írta a bizottságnak, hogy „sürgősen tovább kell fejleszteni közös uniós külső határaink védelmét és az európai menekültügyi rendszert”, mert meg kell őrizni a schengeni rendszert.
Ezért a belső határellenőrzés nélküli övezet működését szabályozó schengeni határellenőrzési kódexet ki kell egészíteni, hogy a külső határok védelmében mutatkozó „súlyos hiányosságok” esetén, a Frontex által készített „kockázatelemzés” alapján gyorsan mozgósítható legyen az ügynökség, és „kivételes estekben” önállóan is kezdeményezhessen műveleteket. A Frontexet a mostani szabályok szerint csak akkor lehet mozgósítani, ha ezt valamely tagállam igényli, és az összes többi támogatja a kezdeményezést.
Több lehetséges opció van
Az Európai Bizottság több modellt fontolgat a kérés nélküli Frontex-műveletek megindításának szabályozására. Az egyik lehetőség, hogy az ügynökség akkor léphet, ha meghatározott időn belül nem tesz ellenvetést egyetlen ország sem, vagy a tagországok többsége nem szavazza le az adott műveleti tervet. Egy másik lehetőség, hogy a tagállamok többségi szavazata alapján mozgósítják az ügynökséget – írta a FAS.
A Frontex bevetése külön kérés nélkül egészen a legutóbbi időkig elképzelhetetlen volt. Már az ügynökség megalapítása idején, 2003-ban készültek tervek arról, hogy a nagyrészt a nemzeti határvédelmi szervek koordinálását végző intézmény alapjaira felépítenek egy állandó uniós part- és határvédelemi testületet, de ezek a brüsszeli törekvések a tagállamok – kiváltképp Németország – ellenállása miatt elbuktak.
Most viszont már szinte valamennyi tagállam a külső határok hatékonyabb védelmét követeli, és világossá vált, hogy egyes tagállamok, mint például Görögország és Olaszország nem tudnak, vagy politikai okokból nem akarnak megfeleli ezeknek a követeléseknek – írta a FAS.
A német hadsereg szíriai bevetése az időnyerésről szól
Fel kell tartóztatni az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetet, hogy a nemzetközi közösség időt nyerjen a szíriai helyzet politikai rendezésére, erről szól a német hadsereg (Bundeswehr) szíriai bevetése – mondta egy vasárnapi lapinterjúban a német alkancellár.
Sigmar Gabriel, a CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) elnöke a Bild am Sonntag című lapban megjelent interjúban hangsúlyozta: mindenki tudja, hogy katonai erővel nem lehet rendezni Szíria helyzetét, és az arab országban 2011 óta tartó polgárháborút csak politikai megoldással lehet lezárni, az IÁ ellen pedig a most még egymás ellen harcoló erőknek – Bassár el-Aszad elnök csapatainak, az Aszad-rezsim ellen lázadó csoportoknak és a kurdoknak – közösen kell fellépniük.
Nem terjeszkedhet tovább a szervezet
A helyi erők IÁ elleni szövetségének összekovácsolásáig viszont meg kell akadályozni, hogy az IÁ még tovább terjeszkedjék. Ezt szolgálja a Bundeswehr pénteken elfogadott új küldetése. Az elsősorban az IÁ szíriai állásai elleni légitámadásokat kivitelező szövetségesek műholdas és légi felderítéssel folytatott támogatásából álló misszió időtartama bizonytalan, mert még nem látni, hogy mikorra vezet eredményre az úgynevezett bécsi folyamat, az osztrák fővárosban a szíriai fegyvernyugvásról és a politikai átmenet megindításáról októberben kezdődött nemzetközi tárgyalássorozat.
Sigmar Gabriel kizártnak nevezte, hogy német szárazföldi csapatokat küldjenek Szíriába. Az IÁ várva várja, hogy az amerikaiak és az európaiak szárazföldi csapatokkal is harcba szálljanak ellene, hiszen így tovább folytathatná propaganda-hadjáratát, amely azon az állításon alapul, hogy az IÁ elleni nemzetközi szövetség fellépése a Nyugat harca az iszlám ellen. Holott az IÁ „valójában főleg muzulmánokat gyilkol és vet rabszolgaságba” – mutatott rá a német alkancellár.
A Nyugat is hibázott
Hozzátette, hogy az IÁ felemelkedésében a Nyugat is vétkes, mert a „nemzetközi jog megsértésével folytatott” – és az SPD által mindig is elutasított – iraki háború az állami szervezetek, szerkezetek lerombolását eredményezte és az iszlamista terrorizmus melegágyává tette az országot. Ráadásul sokáig az a stratégia volt érvényben, hogy az ellenség ellensége barát, így korábbi német kormányok Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnöktől Zin el-Abidin ben Ali volt tunéziai államfőig „mindenféle diktatúráknak” szállítottak fegyvereket.
„Most ennek a politikának a sötét oldalai kopogtatnak az ajtónkon” – fogalmazott a német alkancellár.
Szükség van a térségbeli szövetségesekre
Szaúd-Arábia szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy szükség van a szunnita vezetésű sivatagi királyságra, ezért nem szabad azt „miden nap pellengérre állítani”. Ugyanakkor világossá kell tenni a rijádi vezetés számára, hogy nem hunyhat szemet többé a felett, hogy „Szaúd-Arábiából vahabita mecseteket támogatnak a világ minden részén”.
Németországban is ezekből a vahabita (az iszlám szunnita ágának egy rendkívül konzervatív irányzata) közösségekből származik számos olyan iszlamista, akiket a hatóságok terrorcselekmény elkövetésére hajlamos vallási szélsőségesként tartanak számon.
Az oroszok is szóba kerültek
A német alkancellár az interjúban egyebek mellett Oroszországról is beszélt, számos korábbi nyilatkozatában kifejtett gondolatát ismertetve elmondta: véget kell vetni a „jégkorszaknak” a Moszkvával folytatott viszonyban, és ugyan számon kell kérni az ukrán válság politikai rendezéséről szóló minszki megállapodásokat, de „hosszabb távon semmi értelme” annak, hogy a Nyugat segítséget kér Vlagyimir Putyin orosz elnöktől „geopolitikai gondok, például a szíriai helyzet rendezéséhez, és közben kizárjuk őt a G8-csoportból”.
A G8-csoport a világ legfejlettebb iparú országait összefogó, 1975 óta működő G7-csoport és Oroszország 1998 óta működő tanácskozó testülete, amely tavaly óta ismét hét országból áll, mert Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.
