Megfelelnek az előírásoknak
Kína devizatartalékai a legmagasabbak a világon Ji Kang szerint, megfelelnek a Nemzetközi Valutaalap likviditási szabványainak, gazdasági alapjai pedig szilárdak. A határokon átnyúló tőkemozgásokat kezelhetőnek tartják. Ji azért igyekezett megnyugtatni hallgatóságát, mert korábbi hírek szerint januárban a devizatartalékok 99,5 milliárd dollárral, az elmúlt több mint 3 év legalacsonyabb szintjére, 3230 milliárd dollárra csökkentek, miután decemberben is rekordmértékű fogyást könyveltek el. A devizatartalékok 2014 közepétől számítva 762 milliárd dollárral apadtak, ami több mint Svájc éves bruttó hazai terméke.
Elemzők további csökkenéssel számolva úgy vélik, februárban 3200 milliárd dollárra csökkent a devizatartalékok értéke. A devizatartalékból 2015-ben 500 milliárd dollárt használtak fel, s ennek az összegnek a nagyobb része „kínai állampolgárokhoz és vállalatokhoz került” – jelentette ki Ji a Hszinhua hírügynökség jelentése szerint.
Nem lesz negatív az alapkamat
Tájékoztatóján azt is leszögezte, hogy a kínai jegybank a lassuló növekedés dacára sem készül nulla, vagy negatív alapkamat bevezetésére. Lou Vej kínai pénzügyminiszter hétfői tájékoztatóján közölte, azzal számolnak, hogy a költségvetési bevételek növekedése lassul, de még így is marad mozgástér a kormányzati adósság növelésére.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A gazdasági növekedés ösztönzésére és a szerkezeti reformok megvalósításának érdekében Kína mérsékelten emelheti a költségvetési hiány GDP-arányos mértékét. A tervek szerint a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékra nő idén a deficit a tavalyi 2,3 százalékról. Lou utalt arra is, hogy az állami bankok nyereségessége visszaesett, különösen a nem teljesítő hitelek nagy mértéke miatt.
Jelezte, hogy a pénzügyi tárca ennek megfelelően segítséget fog a számukra nyújtani. Hszü Sao-si, a Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság elnöke határozottan állította, hogy a kínai gazdaság növekedésének lassulása fokozatos lesz, nem lesz „kemény landolás”, az ezzel kapcsolatos jóslatok nem teljesülnek be. Úgy vélte, hogy a túlkapacitásokkal küzdő iparágak leépítési folyamata nem jár együtt olyan elbocsátási hullámmal, mint az 1990-es évek elején, amikor állami vállalatok ezreit zárták be. Akkor becslések szerint 30 millió ember vesztette el az állását.
