Az uniós parlament szerdai tájékoztatása szerint a 492 szavazattal 50 ellenében 36 tartózkodás mellett elfogadott ajánlások rögzítették, hogy jöjjön létre a tényleges tulajdonokat tartalmazó szabványosított, rendszeresen frissített, nyilvános és egymással összekapcsolt uniós szintű nyilvántartás, amelyben szerepelnek a vagyonkezelők, alapítványok és a hasonló jogi konstrukciók.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Az agresszív adótervezésben segédkező köztes szereplőket szabályozzák és ösztönözzék, hogy tartózkodjanak az adócsalástól és adókikerüléstől.
Sürgősen közös nemzetközi meghatározást kell adni arra, hogy mi tekintendő offshore pénzügyi központnak, adóparadicsomnak, banktitok-adójogrendszernek, nem együttműködő adójogrendszernek és a pénzmosás szempontjából kiemelt kockázatot jelentő országnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A visszaélést bejelentő személyek kapjanak hathatós védelmet és megfelelő pénzügyi támogatást. Véleményük szerint nagyobb visszatartó erővel bíró szankciókat kell alkalmazni azokkal a bankokkal és köztes szereplőkkel szemben, akik szándékosan és rendszeresen közreműködnek jogellenes adózási vagy pénzmosási rendszerekben. A következő törvényhozási ciklusban létre kell hozni egy adóelkerüléssel foglalkozó állandó bizottságot.
A szavazást megelőző vitában a képviselők megállapították, hogy a Panama-papírokban több uniós tagállam is felbukkan és rámutatnak arra, hogy bizonyos tagállamokban hiányzik a politikai akarat a reformok és a törvények végrehajtására.
A Panama-papírok másfél évvel ezelőtti nyilvánosságra kerülése után állt fel a Pénzmosás, adókikerülés és adókijátszás feltárására és megelőzésére összpontosító PANA-bizottság, amelynek a szerdai jelentéstétellel járt le a mandátuma.
