Így fejlődött a lakásállomány az elmúlt harminc évben

Az idei összeírás pedig a hazai lakáshelyzet bemutatásán túl abban is segíthet, hogy újragondoljuk a korszerű lakás fogalmát.

Budapest, 2022. október 20. – Négy mutatószám, az árak, forgalom, lakásépítések és lakáscélú hitelezés változásai alapvetően elegendőek ahhoz, hogy nagyjából pontos képet kapjunk az ingatlanpiac állapotáról. Ezt kiegészítve a rendszerint tíz évente lefolytatott teljes összeírással részletes képet kaphatunk a lakáshelyzet hosszú távú alakulásáról, mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az elmúlt három népszámlálási ciklus legszembetűnőbb jellemzője a növekedés. 1990, azaz a rendszerváltás óta 2022-re, a KSH legfrissebb adatai alapján 17,3 százalékkal bővült a hazai lakásállomány. A legnagyobb ugrást a 2001-gyel kezdődött évtized hozta, amikor 326 ezer volt a gyarapodás, a megelőző 11 évben 211 ezer, míg a 2011-2022-es periódusban már csak 129 ezer. Ám a növekedés nem csupán időben, hanem térben is igen egyenetlen. A lakásállományra vonatkozó megyei szintű adatok 2001 és 2022 között állnak rendelkezésre, azonban arról, hogy az ország mely területét találták legvonzóbbnak a költözők és otthonukban maradók, pontosabb képet adnak a 2001-es és 2011-es népszámlálás[1] valamint a 2016-os mikrocenzus[2] lakott ingatlanokra vonatkozó adatai. Ezek alapján 2001 és 2016 között Pest megye látszott az ígéret földjének a maga 20,5 százalékos lakásállomány-növekedésével. Azt követte Győr-Moson-Sopron (13,3%), Budapest (8,6%), valamint Fejér (5,4%). Ennek az élbolynak a kialakulása végeredményben a nagyvárosi vonzerő, a korán indult nagy ipari fejlesztések, valamint az agglomerációs kiköltözési hullámok hatásait összegzi. Az ellenpóluson hét olyan megye is van, ahol ez idő alatt csökkent a lakásállomány. Ezek: Borsod-Abaúj-Zemplén (-6,3%), Békés (-5,6%), Nógrád (-5,5%), Tolna (-4,1%), Jász-Nagykun-Szolnok (-3,6%), Heves (-2,4%) és Komárom-Esztergom (-0,4%).

Nem csupán az állomány területi eloszlásában, hanem az egyes lakások belső elrendezésében is komoly változásokat hozott ez a három évtized. Egyre több szobában, s egyre lazábban lakunk, ám a nagyobb felbontás itt is összetettebb képet mutat.

Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0002.html

Egyértelmű tendencia, hogy a lakások közt az egyszobások aránya jelentősen csökken, míg a legalább háromszobásoké rendre nő. Ez az átrendeződés jobbára már a vizsgált időszak első két évtizedében megtörtént, azóta csak mérsékelten változtak az arányok. Valkó Dávid ennek kapcsán arra emlékeztet, hogy akkor vált fontosabbá a szobaszám, mint az alapterület, amikor – a kétezres évek elején – tömegessé vált az elérhető árú társasházi lakások építése és ehhez igencsak „hatékony” alaprajzúlakások jelentek meg a kínálatban. Például ekkor hozták végleg divatba a konyha és a nappali összevonását, ami aztán segített egy újabb lakóhelyiséget is elhelyezni minimálisan nagyobb alapterületre. A demográfiai folyamatok mellett a szobák számának növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy 1990 és 2022 között a 100 szobára jutó népesség 114-ről 78-ra csökkent.

A statisztika a lakások száma és mérete mellett azok minőségébe is betekintést enged, korszerűségük hagyományos mérőszámai a folyóvízzel, a fürdőhelyiséggel, illetve a vízöblítéses WC-vel való ellátottság. E téren is érdekeset mutatnak a számok: míg mindhárom mutatóban dinamikus fejlődés zajlott 1990 és 2001 között, addig ez lényegében megállt az utolsó évtizedben. Míg korábban tízévente 5-10 százalékpontnyit is javult e komfortelemek elterjedtsége, addig 2011 és 2022 között már egyiknél sem haladta meg a javulás a 0,5 százalékpontot[3]. Így jelenleg a lakások 96,9 százalékában van folyóvíz, 93,5 százalékában vízöblítéses WC és 93,8 százalékában fürdőszoba. Valkó Dávid magyarázata szerint egy természetes határhoz érkezhettünk. Ugyanis vannak olyan lakóhelyek – például nyaralókban, külterületeken, zártkertekben –, melyeket a közmű infrastruktúra hiánya vagy a használók igényei miatt nem modernizáltak. A körülmények miatt nem is feltétlenül reális, hogy a jövőben komfortosítanák, de pusztán e hiányok miatt nem is fogják ezeket lebontani.

Ami azt is jelenti, hogy a jövőben más ismérveket kell találni a lakásállomány korszerűségének jellemzésére is. A 2022-es cenzus tartalmaz néhány, e szempontból is szóba jövő új elemet, mint a vezetékes internet, a légkondicionáló, a hőszivattyús, illetve a napkollektoros fűtés, valamint a napelemes áramtermelés. Valkó Dávid szerint például az internet-ellátottság mellett a légkondi lehet egy jó lakásminőség-jellemző a jövőben. Az ugyanis jól mutatja, hogy mennyire reagálnak az emberek – illetve van-e ilyen igényük, lehetőségük – az egyre szélsőségesebb éghajlatváltozásra. „El tudom képzelni, hogy harminc év múlva visszatekintve ezt majd egy olyan fontos, lakásminőséget jellemző mutatónak látjuk, mint amilyennek korábban az angol WC alkalmazását tekintettük.„

Az OTP Ingatlanpont

A 2011-ben alapított OTP Ingatlanpont Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ingatlanközvetítő hálózata, az OTP Csoport tagja. Országszerte közel 90 irodában, több mint 800 felkészült tanácsadó segíti az ingatlanok értékesítését. A társaság egyedülállóan, egy kézben ötvözi az ingatlan- és a hitelintézeti szakértelmet, így az otthonteremtéshez és felújításhoz szükséges pénzügyi termékek és szolgáltatások is elérhetőek minden Ingatlanpont irodában. A hálózat, mint a hazai piac meghatározó szereplője, széleskörű üzleti, partneri kapcsolatokkal is rendelkezik, kínálatban az újépítésű ingatlanok gazdag választéka is elérhető. Az OTP Ingatlanpont mindemellett rendszeresen publikál szakértői elemzéseket a hazai ingatlanpiac helyzetéről, folyamatairól.

[1] https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/lakasviszonyok/12_02_01.xls

[2] https://www.ksh.hu/mikrocenzus2016/docs/tablak/07/07_3_1.xls

[3] https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0002.html