A megegyezés azért is égető, mert júliusban és augusztusban újabb komoly összegeket kell törleszteniük a görögöknek – írja a MarketWatch a UBS elemzése alapján. Az időhiány súlyos problémát jelent – hangsúlyozza a UBS, miközben kiemelik, amennyiben a felek a következő hetekben nem jutnak megállapodásra, az nagy eséllyel a csődöt is jelentheti a hellén állam számára, mellyel párhuzamosan komolyan megnő a „Grexit” esélye.
Mindazonáltal az úgynevezett „Grexit” – vagyis Görögország kilépése a monetáris unióból – nem az egyetlen lehetséges kimenetele a tárgyalásoknak – hívja fel a figyelmet a UBS elemzése. A bank négy alapvető befejezését vázolta fel a jelenlegi adósságdrámának.
Első befejezés
Görögország és a hitelezői megegyeznek a reformprogramról, melynek következtében megnyílik az út a 7,2 milliárd eurós segítséghez. Görögország tehát elkerüli a csődöt, és az euróövezeten belül marad.
Ez az opció feltételezi, hogy a felek megállapodnak a jövőbeni intézkedésekről, vagy egy harmadik mentőcsomagról, ahogy a jelenlegi júniusban lejár – lehetővé téve ezáltal, hogy a görögök az eurózóna tagjai maradjanak. Noha a UBS számára továbbra is ez a végkimenetel jelenti a kiindulási pontot, meglátásuk szerint a kockázatok egyre nőnek.
Mielőtt azonban elérnénk ezt a pontot, a tárgyalások egyre feszültebbek lehetnek, és egyre erősebb aggodalmak fogalmazódhatnak meg a csőddel, illetve a görög bankrendszer stabilitásával kapcsolatban. Nem mellékesen a piacok is egyre idegesebben reagálhatnak az eseményekre – emelik ki a UBS elemzői.
Második befejezés
Görögország bedől, de az euróövezetben marad. A felek közti tárgyalások elhúzódnak, és a görög kormány komoly harcot vív azzal, hogy egy időben törlessze az adósságait, és fizessen béreket és nyugdíjakat. Végül Görögország lényegében csődbe megy, de az eurózónából való kilépést elkerüli, amennyiben sikerül egy megkésett megegyezést tető alá hozni.
A UBS szerint a csőddel járó kilépés több tényező függvénye egyszerre. Ilyen az adósság típusa, amely a csődhöz vezet, maguk a hitelezők, az Európai Központi Bank (EKB) reakciója, valamint a csőd hossza.
Harmadik befejezés
Görögország csődbe megy, és gyorsan kilép az euróövezetből. A tárgyalások összeomlásának lehet olyan következménye is, hogy az EKB lezárja a görög bankok számára fenntartott biztonsági likviditási forrásokat (ELA), aminek következtében hatalmas roham indul a betétekért Görögországban, arra kényszerítve a görög kormányt, hogy tőkekorlátozásokat vessen ki.
A bankok likviditási helyzete ebben az esetben drámaian romlana, és az összeomlás elkerülése végett kormánynak nem lenne más választása, mint hogy saját valutát vezessen be az euró helyett – írja a UBS.
A bank elemzői szerint ez a forgatókönyv akkor is megvalósulhat, ha a Sziriza kormánynak sikerül kikalapálnia a nehézkes reformokat, de nem képes megállapodni a harmadik mentőcsomagról a nyár folyamán. Ez ugyanis szintén csődöt jelenthet júliusban vagy augusztusban, vagy később.
Negyedik befejezés
Görögország bevezet egy párhuzamos fizetőeszközt, végül csődbe megy és megvalósul a Grexit. Ahogy Athén kifogy a pénzből, a kormány elkezdheti bevezetni az IOU-nak nevezett párhuzamos valutát az euró helyett a hazai kifizetésekhez.
Egy unortodox módszer
Az IOU (angolul „I owe you”, azaz „Tartozom neked”) egy olyan értékpapír, melyen az adós lefekteti, hogy mennyivel tartozik valakinek, és ígéretet tesz a kifizetésre. Mivel pedig ez egy harmadik félnek is eladható papír, különleges esetben egyfajta párhuzamos fizetőeszközként is felléphet.
A UBS szerint a kormány akár már el is kezdhette alkalmazni ezt az eszközt a vállalati beszállítok esetében, és akár ki is terjesztheti az állami alkalmazottak béreinek és a nyugdíjak kifizetéséhez is. Minél több ilyen értékpapírt bocsátanak ki, azok annál inkább válnak a pénzügyi rendszer szerves részeivé. A bankok, majd a vállalatok is ezzel intézhetik a kifizetéseiket, végül pedig a lakosság is elkezdheti így fizetni az adókat. Végül pedig, bár fokozatosan, de az IOU-k egyszerűen kiszorítják az eurót a gazdaságból.
Ez a forgatókönyv – jegyzik meg a UBS elemzői – a harmadikhoz hasonlóan akkor igazán esélyes, ha a megállapodások hiányában az EKB visszafogja a bankoknak nyújtott likviditást, mellyel végül arra kényszeríti a görög kormányt, hogy saját valutát vezessen be.
