2024 március 29

Ifj. Chikán Attila: A vízióm, hogy az ALTEO lesz a tőzsde egyik vezető energetikai nagyvállalata

TF: Decemberben végrehajtotta a vállalat a részvényfelosztást. Mik a tapasztalatok, hogyan értékelhetőek az eredmények?

ifj. Chikán Attila (CA): Az egyszerű válasz az lenne, hogy nagyon jól sikerült a részvényfelosztás, mert nőtt a likviditás, és emelkedik az árfolyam. A valóság természetesen összetettebb, hiszen eddig is emelkedtek az árfolyamok és nőtt a likviditás, tehát azt nem lehet mondani, hogy ez teljesen a részvényfelosztásnak köszönhető. Az viszont egyértelműen látszik, hogy felpezsdült a papír élete.

Valóban szembeötlő, hogy az árfolyam dinamikusan növekedett az elmúlt hónapokban.

CA: Igen, és azt gondolom, hogy ez a sikeres tőzsdei szereplés alapvetően két dolognak köszönhető. Egyrészt folyamatosan fejlesztjük és javítjuk a tevékenységünk fundamentumait – optimalizáljuk a működésünket és bővítjük a portfóliónkat, azaz törődünk „a vassal”. Ezt támogatják az idei évben elindított és esetlegesen már be is fejezett befektetési, fejlesztési projektjeink. Másrészről magát a tőkepiaci termékünket, azaz az ALTEO részvényt is minél „befektető barátabbá”, könnyebben elérhetővé kell tegyük, akár technikai jellegű megoldásokkal is. Ilyen volt például a részvényfelosztás, amelynek köszönhetően már kisebb befektetés mellett is lehet értelmezhető mennyiségű ALTEO részvényhez jutni, ami egyértelműen javította a papír likviditását, vonzerejét. A cég körül kialakult egy kisbefektetői réteg, amely adja-veszi a részvényeket, és ennek nagyon örülök. A forgalmi adatok és a részvényár alakulása azt sejtetik, hogy növekvő kereslet van a papírra.

És ha már a részvényről beszélünk, van még egy fontos dolog, amiről érdemes szót ejteni: véleményem szerint a papír árában fundamentálisan még mindig túl nagy súllyal érvényesül a likviditási diszkont, ami reményeink szerint idővel fokozatosan mérséklődik majd a papírok forgalmának növekedésével és persze a cég fundamentális teljesítményének javulásával. Ezen törekvéseink részeként a felaprózás sikere mindenesetre nagyon lelkesítő.

Az ALTEO bekerült az elemezett kispapírok közé a tőzsdén. Ez növelte a vásárlói kedvet?

CA: A mi iparágunk nehézsége, hogy a laikusok számára nem könnyen érthető. Komplex struktúrákat és szolgáltatásokat nyújtunk. Ha azt mondom, hogy mi villamos energiát meg hőt termelünk, akkor ez így nagyon egyszerűnek tűnik, de mitől olyan érdekes, mitől 21. századi? Ha pedig elkezdjük részletezni, akkor meg már bonyolulttá válik a dolog. A Budapesti Értéktőzsde új stratégiája részeként többek között az ALTEO is az elemzett kispapírok között van, amely független, transzparens és világos információkat nyújtva tovább segíti a cég és az iparág megértését – ez nekünk nagyon kell, örülünk is neki. Továbbá az is jelentős segítség, hogy az elemzés mellett, egy független pénzügyi szereplő árjegyzést biztosít a részvényeinkre is, szintén a tőzsde által szervezett szolgáltatáson keresztül.

Mennyiben játszhatott szerepet a forgalom növekedésében, hogy érezhetően megélénkült a kereslet a kispapírok iránt a hazai értéktőzsdén? Ez a hullám az ALTEO-t is húzza magával?

CA: Remélem, ez azért van, mert a kisbefektetők újra érdeklődnek a papírok iránt, és elkezdtek aktívan trade-elni. Azt látom, hogy más független kisrészvényekben is volt növekedés, ez pedig jó hír. Arról nem láttam elemzést, hogy a magyar lakosság vagy a privátbanki ügyfélkör aktívabb-e mint eddig, de gondolom igen, mert nem hiszem, hogy intézmények generálják a forgalmat: egy-egy nagybefektető 100-200 millióért vásárol, nem 5-15 millióért. A 90-es években is volt egy időszak, amikor a magyar ember tőzsdei papírokat vett és kereskedett velük. Úgy látszik, mintha ez visszatérőben lenne.

Hogyan értékelnéd az ALTEO tavalyi évét?

CA: A 2017-es év nagyon sikeres volt abból a szempontból, hogy rengeteg projekt el tudott indulni. Ezeknek a számai idén vagy még inkább 2019-ben fognak látszani. Ezeknek egy jó része már zöldmezős beruházás, amelyet fel kell építeni – jelenleg ez zajlik.    

A vállalkozási üzletágunk is elfoglalt és sikerült egy-két fontos szerződést meghosszabbítani: Tiszaújvárosban 2034-ig, a Heinekennel pedig további 8 évre kötöttünk együttműködési megállapodást. Továbbá tudtunk egyedi támogatást nyerni az energiatárolós projektünkre is.

Miután a január, február eléggé megütötte az iparágat – az extrém hideg okozott némi fejtörést – az alapportfólió szépen teljesített. Összességében a tavalyi év belefér abba a normál range-be, amit mi szoktunk mondani: van egy bázis 2 milliárdos EBIDTA-nk és ez plusz-mínusz 10-15 százalékig tud működni az időjárástól függően.

Szokták mondani viccesen a befektetők, hogy nektek se a túl meleg, se a túl hideg nem jó, és ez így is van, de azért ezek az időjárási kiingások bizonyos keretek között kezelhetőek.

Idén 10 éves az ALTEO. Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok a cég életében?

CA: Az első az volt, amikor a jelenlegi többségi tulajdonosi kör úgy döntött, hogy meg lehet alapítani a céget.

A következő nagy mérföldkő 2010-ben történt. Ebben az évben mentünk tőzsdére, ezzel elköteleztük magunkat amellett a fejlődési modell mellett, amelyet ma már rutinosan művelünk. Most konkrétan a részvény- és kötvényfinanszírozásra gondolok. Mind a kettő mellett akkor tettük le a voksunkat, amikor úgy döntöttünk, hogy mi évente vállalunk plusz költségeket és alakítunk a működési modellünkön. Az egészhez hozzátartozik az is, hogy 2010-ben lettek meg az első erőműveink, ekkor lettünk szabad szemmel is láthatóak. Ez akkor pár milliárdos árbevételt jelentett és 460 millió forintos EBIDTA-t, amely mai szemmel kicsinek tűnhet, de akkor ez nekünk nagy dolognak számított.  

A harmadik nagy lépés az volt, hogy 2011 végén – 2012-ben intézményi befektetőket engedtünk be a cégbe előbb kötvény ágon, majd részvényesként is. Ekkor jelentek meg a legelső professzionális intézményi befektetők, akik meglátták a lehetőséget az ALTEO-ban.

Hogy találtatok egymásra az intézményi befektetőkkel?

CA: Egyszerűen úgy, hogy olyan emberek érkeztek hozzánk, akikkel együtt járt egy kiterjedt szakmai-befektetői kapcsolati háló. Természetesen az csak egy dolog, hogy bejutottunk az intézményekhez: szerencsére sikerült nagy hittel, lelkesedéssel és meggyőzően előadnunk a terveinket, bemutatni a céget. Akik elég jónak találták a bemutatót, úgy gondolták, hogy kezelhető kockázat mellett megéri beszállni, ők már ekkor, amikor az ALTEO mérete még jóval kisebb volt.

A következő nagy lépés mi volt?

CA: A negyedik nagy mérföldkő a tőkepiaci kiteljesedésünk, amelyre a 2016-os IPO tette fel a koronát. Kezdődött a 2014-es nagy kötvénykibocsátással, amellyel jelentős méretet ugrottunk a tőkepiacon, az ekkor bevont forrás nagysága többszöröse volt a 2011 végén bevontnak. Ezzel elindult egy hároméves munka, amelynek a 2016. novemberi részvénykibocsátás volt a vége.

A 2014-es kötvénykibocsátás tette egyebek mellett lehetővé a Synergy megvásárlását is. Ezzel lettünk igazán nagy, többmilliárdos cég: az integrációs folyamat mostanra befejeződött, így ma már egy egységes vállaltról beszélünk. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag megháromszoroztuk a cég méretét, az összeolvadással kialakult egy nagyon erős pénzügyi kultúra a cégben, komoly befektetői szemlélettel. Ezzel párhuzamosan pedig megmaradt az a gyorsaság és rugalmasság is a minőség mellett, ami a nagy multikkal szemben versenyelőnyt jelent.

Emellett nagyon erős a csapatunk. Általában csak arról beszélünk, hogy mekkora az árbevételünk, meg az EBIDTA-nk, de én azt gondolom, hogy ma Magyarországon az egyik legjobb csapattal is az ALTEO rendelkezik. És ebbe nem csak a menedzsmentet gondolom bele, hanem igazából mindenkit, aki nálunk dolgozik.

Jelenleg mennyien dolgoznak a cégnél?

CA: Körülbelül 230-an vagyunk a leánycégekkel együtt, de folyamatosan bővülünk.

A következő 10 évben milyen stratégiai célok és irányok lesznek meghatározóak?

CA: A megújuló, illetve földgáz portfóliót szeretnénk tovább építeni. Azt gondolom, hogy Magyarországon még évekig érdemes ebbe befektetni, további 20-30 év el fog telni, amíg a földgázt ki lehet venni a magyar energiarendszerből. Reálisan 30 év alatt juthatnak el oda a megújulók rugalmasságban és ellátásbiztonságban, hogy önállóan el tudják majd látni az országot villamos energiával. Fenntarthatósági szempontból nagyon jó lesz, amikor ez meg tud majd valósulni.

Van ideális energia-mix, létezik egyáltalán?

CA: Van, de nem mindenkinek ugyanaz. Ha én most azt mondom, hogy 2050-re a megújuló energia lesz a meghatározó, akkor az old school energetika fölhördül, a nagyon lelkes zöldek meg azt mondják, hogy már 10 éven belül átállunk. Klímavédelmi szempontból nagyon jó lenne minél gyorsabban áttérni a megújulókra, csak az a helyzet, hogy a fenntarthatóság nem csak a klímavédelemről szól. Mellé kell tenni még két dolgot: a költségeket és az ellátásbiztonságot.

A magam részéről én a középutat képviselem. Két kiszámítható, rugalmas energiafajta van: a víz és a földgáz. A nap- és a szélenergia nagyon időjárásfüggő. Utóbbiak kihasználására nagyon fontos az energiatároló technikák fejlődése. Most az látszik, hogy ez felemelkedőben van, és 2040-re eljuthatunk oda, hogy kibővített energiatároló-rendszerekkel és földgázzal nagyon magas megújuló arányt tudjunk elérni. Nem véletlenül dolgozunk mi is egy energiatároló pilotprojekten. Ehhez összefogásra is szükség van.

Mennyire támogatja ezt az összefogást a magyar környezet?

CA: A megújuló 2002 óta folyamatos sikertörténet, minden kormány segítő szándékkal nyúlt hozzá. A METÁR-ban is bízom, hiszem, hogy működőképes lesz.

A hivatalok és az érintett cégek együttműködése is sokat fejlődött. Mi néha olyan dolgokat akarunk megvalósítani, amit senki nem csinált még Magyarországon, de a hivatalok megpróbálják megérteni a terveinket, leülünk és közösen kiagyaljuk, hogy mit lehetne tenni. Mióta ezt az iparágat elkezdtem, ezek a dolgok rengeteget javultak. A kezdetekkor a hivatalokkal nem volt egyszerű együtt dolgozni. Most abszolút támogató irányt érzek.

Mivel lennél elégedett 10 év múlva?

CA: Azt szeretném, hogy az ALTEO legyen a piacvezető az állam és a multik mellett. Mi legyünk a magyar energetikai magánvállalat. Ez inkább küldetés, mintsem stratégia vagy vízió. Emellett a nemzetközi terjeszkedés is célunk, valamint az, hogy 10 év múlva egy kiteljesedett tőzsdei sztori legyünk.

Az akvizíciókat tekintve milyen irányban keresgéltek?

CA: Ennek kapcsán két kritériumot fogalmaztunk meg magunknak. Az első a szinergia a tevékenységünkkel, opportunisztikusan nem veszünk semmit. Akkor fogunk befektetni, ha az összhangban van a stratégiánkkal. Ez rögtön meghatározza a földrajzi régiókat és azt is, hogy milyen szakmai területekben gondolkodunk.

A másik pedig, hogy nem célszerű nyakló nélkül növekedni. A növekedésmenedzsmentnek mind pénzügyi, mind menedzsment oldalon megvannak a sikerkritériumai, ész nélkül nem szabad vásárolni. Ezért mondtuk, amikor megvettük a Synergy-t, hogy két évig nem veszünk semmit. Most, hogy letelt a két év, újfent aktívan nézelődünk.

Mely külföldi országok jöhetnek szóba?

CA: Németország például egy óriási piac, nagyon fejlett vállalti kultúrával. Már az üzletfejlesztésben is nagyon sokat tanulunk a németektől, látjuk például, hogy hol leszünk 5-10 év múlva. Mert ami ott van ma eszközben, módszertanban, azt adaptálni kell Magyarországra.

A másik irány klasszikusan a környező régiók, például a visegrádi országok vagy egy-két balkáni állam, de inkább azok, ahol nyitottabbak a külföldi tőke megjelenésre. Románia például jó célpont lehet, ráadásul ott van egy nagy magyar közösség, magyar üzletemberek, akiknek van kapcsolatrendszerünk, és beszélik a nyelvet. Ennél távolabb legfeljebb valamilyen nagyon speciális oknál fogva mennénk.