Joggal aggódnak a föld miatt a kutatók. Számítások szerint ugyanis évente huszonnégymilliárd tonna hasznosítható föld megy az ebek harmincadjára, ha jól számolunk, ez percenként negyvenötezer tonnát jelent. Ez pedig nem túl sok jóval kecsegtet. A föld ugyanis sajátos tulajdonsággal rendelkezik: rövid távon nem lehet előállítani. Ilyen anyag legfeljebb évszázadok múlva keletkezik újra.
A talajok nem tűnnek el egy csapásra
A potsdami fenntarthatósági intézet (Nachhaltigkeits-Instituts IASS, Potsdam) 2015-os talajtérképében a huszonnégymilliárdos becslést konzervatívnak jellemzi. A talajkárosodás témájáról az intézet igazgatója egyenes azt mondta: egy olyan világ, amely tönkre teszi a földjét, tönkre teszi magát is.
Bőven van aggódásra ok. A talajok nem tűnnek egy csapásra, fogyatkozásuk valójában lassú folyamat. Akadnak azonban már olyan talajok, amelyek kihalásra, azaz eltűnésre vannak ítélve. A leggyobb bűnös a dologban a klímaváltozásként leírt folyamat. A lassan kiszáradó földek elveszítik valódi funkcióikat, egy idő után pedig egyszerűen elfújja őket a szél.
Erdőírtás, tűzek, felelőtlenség
Az okok között ismert folyamatok vannak. Ilyen például az esőerdők kivágása, az utóbbi időszakot jellemzett erdőtüzek. Közülük sok nem a véletlen, hanem az emberi rosszakarat következménye. Ismertek olyan tűzesetek, amikor azért gyújtogattak emberek, hogy után mezőgazdálkodásra használhassák a földeket. Ahol például a fák megőrizték a talajt az eróziótól, ott egy tűz, vagy irtás után az első komoly esőzés elmossa a földeket. S ezzel nem csak a talaj tűnik el, hanem az azon a vidéken létezett okoszisztéma.
Bármilyen furcsa, Európában az egyik legnagyobb gond a földek elhagyása. Egyre több ember költözik a városokba. Akadnak olyan számítások, hogy az Ókontinens legnagyobb gazdaságában, Németországban naponta hetven hektárnyi földet hagynak el az emberek. Ezek helyébe utak, házak, terek épülnek. A helyzetet a német kormány is felismerte. Azt kívánják elérni, hogy az elhagyott földek nagysága 2020-ra harminc hektárra csökkenjen.
Megállítható, lassítható lenne az elsivatagodás
A világ más tájain különböző eszközökkel kívánják megállítani a talajok fogyását. Az utóbbi időben nagy szerephez jutott ebből a szempontból a biogazdálkodás. Ennek során olyan mikrorganizmusokat juttatnak a talajokba, amelyek ismét termővé teszik azokat. Különböző mozgalmak léteznek az elsivatagosodó területek megőrzésére is. Agrár szakemberek állítják, hogy megfelelő növénykultura kialakításával, öntözéses gazdálkodással lassítható, akár meg is szüntethető a folyamat. Ehhez azonban létre kellene hozni a megfelelő agrártechnológiákat, s azt a támogatási rendszert, amely érdeketté tenné világszerte az embereket ezek alkalmazásában.
