Nagy változás jöhet a lakossági állampapíroknál. A Magyar Nemzeti Bank legújabb inflációs előrejelzése alapján jövőre több inflációkövető állampapír kamata 2 százalék környékére csökkenhet. A változás főként azokat érintheti, akik korábban a magas infláció miatt kiugró kamatokhoz szoktak, miközben a fix kamatozású papírok jelenleg kiszámíthatóbb alternatívát kínálnak.
Nagy kamatcsökkenés jöhet az állampapíroknál
Jelentős változás jöhet a lakossági állampapírok piacán. Az MNB legfrissebb inflációs előrejelzése alapján több inflációkövető állampapír kamata 2027-ben 2 százalék közelébe csökkenhet. Ez főként azokat a megtakarítókat érintheti, akik korábban magas infláció mellett vásároltak változó kamatozású papírokat, és megszokták a kétszámjegyű vagy magasabb egyszámjegyű kamatszinteket.
A Magyar Nemzeti Bank júniusi Inflációs jelentése szerint az éves átlagos infláció 2026-ban 1,8 százalék lehet, 2027-ben pedig 2,3 százalékra emelkedhet. Ez fontos adat az inflációkövető állampapíroknál, mert ezeknél a kamatbázis jellemzően az előző naptári év hivatalos átlagos inflációjához igazodik.
Miért eshet nagyot az inflációkövető állampapírok kamata?
A Prémium Magyar Állampapír, vagyis a PMÁP változó kamatozású, inflációhoz kötött állampapír. A hivatalos termékismertetők szerint a kifizetendő éves kamat a kamatbázis és a kamatprémium összege. A kamatbázis az előző naptári évre vonatkozó, KSH által közzétett éves átlagos fogyasztóiár-index-változás.
Ez egyszerűen azt jelenti, hogy ha az infláció magas, akkor a következő kamatperiódusban az inflációkövető papírok kamata is magasabb lehet. Ha viszont az infláció visszaesik, akkor a következő kamatfordulók után a kamat is alacsonyabb szintre kerülhet.
Az MNB 2026-ra 1,8 százalékos éves átlagos inflációt vár. Ha ez teljesül, akkor azoknál a PMÁP-sorozatoknál, amelyek 2027-ben a 2026-os infláció alapján állapítanak kamatot, a kamatbázis 1,8 százalék lehet. Ehhez adódik hozzá a sorozatonként eltérő kamatprémium.
A hivatalos ajánlattételek alapján vannak olyan inflációkövető sorozatok, ahol a kamatprémium 0,25, 0,50, 0,75 vagy 1,50 százalék. Ez azt jelenti, hogy 1,8 százalékos inflációs kamatbázis mellett egyes papírok kamata 2 százalék környékére, más sorozatoké 2,3, 2,55 vagy magasabb szintre kerülhet. A pontos kamatot minden esetben az adott állampapír-sorozat feltételei és a hivatalosan közzétett inflációs adat határozzák meg.
A fix kamatozású papírok most kiszámíthatóbb alternatívát jelentenek
A kamatkörnyezet változása miatt a fix kamatozású lakossági állampapírok szerepe is felértékelődhet. Az állampapír.hu aktuális tájékoztatása szerint a 2031/Q3 sorozatú Fix Magyar Állampapír éves kamata 6,50 százalék, maximális éves hozama pedig 6,66 százalék. A FixMÁP öt éves futamidejű, fix kamatozású, negyedéves kamatfizetésű állampapír.
A Magyar Állampapír Plusz 2031/M3 sorozata szintén fix, sávos kamatozású konstrukció. Ennél az éves kamat az első kamatperiódusban 6,00 százalék, majd fokozatosan 7,00 százalékig emelkedik a futamidő végére. A teljes futamidőre vonatkozó maximális éves hozam 6,47 százalék.
A Bónusz Magyar Állampapír más logika szerint működik. Nem inflációhoz, hanem a rövid állampapírpiaci hozamokhoz kötött változó kamatozású konstrukció. Az állampapír.hu lakossági kamattáblája szerint több BMÁP-sorozat aktuális kamata 7,38 százalék.
Az alacsonyabb infláció a kamatokban is megjelenhet
Az infláció csökkenése a mindennapi árak szempontjából kedvező folyamat lehet, ugyanakkor az inflációkövető állampapírok kamatát is lejjebb húzhatja. A korábbi magas kamatok részben a korábbi magas infláció következményei voltak. Ha az infláció tartósan alacsonyabb szinten marad, akkor ezek a papírok is alacsonyabb kamatszintre állhatnak át.
A kamatcsökkenés nem minden állampapírt érint egyformán. A fix papírok kamata a kibocsátási feltételek szerint alakul, míg az inflációkövető konstrukcióknál a következő évek hivatalos inflációs adatai határozzák meg a kamatpályát.
A kamatforduló időpontja is kulcsfontosságú
Az inflációkövető állampapíroknál nemcsak az számít, mekkora volt az előző évi infláció, hanem az is, hogy az adott sorozatnak mikor van a kamatfordulója. A kamat ugyanis nem minden papírnál ugyanabban az időpontban változik.
Ugyanaz az „inflációkövető” megnevezés több különböző sorozatot takarhat, eltérő kamatprémiummal és kamatfizetési időponttal. Ezért két hasonló típusú állampapír kamata eltérő időpontban és eltérő mértékben változhat, még akkor is, ha mindkettő az inflációhoz kötött.
A változás lényege, hogy az infláció csökkenése a mindennapi árak szempontjából kedvező lehet, de az inflációkövető állampapírok kamatát is lejjebb húzhatja. A korábbi magas kamatok részben a korábbi magas infláció következményei voltak. Ha az infláció tartósan alacsonyabb lesz, akkor ezek a papírok is alacsonyabb kamatszintre állhatnak át.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: Shutterstock
