Az MNB 43 millió forintos bírságot szabott ki a Molra, mert a jegybank szerint a társaság késve tájékoztatta a befektetőket a Barátság kőolajvezeték leállásáról és az olajimport pótlásáról. A felügyelet szerint az információk hatással lehettek a vállalat megítélésére és részvényeire is.
Késve tájékoztathatta a befektetőket a Mol, ezért bírságot kapott. Forrás: Mol
43 millió forintos bírságot szabott ki az MNB a Molra
A rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt 43 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank a Mol Nyrt.-re. a tőzsdei kibocsátónak legkésőbb 2026. február 12-ig nyilvánosan kommunikálnia kellett volna a befektetőknek a Barátság kőolajvezeték tartós leállásáról. Valamint az olajimport pótlására megtett intézkedéseinek előkészítéséről. Az MNB közlése szerint a Mol ezt csak napokkal később tette meg. A jegybank folyamatos felügyelési tevékenysége keretében tekintette át, hogy a társaság megfelelt-e a tőkepiaci törvény tőzsdei kibocsátókra vonatkozó, rendkívüli tájékoztatási kötelezettségről szóló előírásainak. A vizsgálat a Barátság kőolajvezetéknek az orosz-ukrán háború miatti váratlan és tartós leállással kapcsolatos. Továbbá a kieső olajimport Adriai vezetéken való pótlásáról született döntéshez kapcsolódott –– adott tájékoztatást a döntésről a jegybank.
A vezeték leállása és a Mol tájékoztatása
A jegybank közleménye szerint 2026. január 27-én orosz dróncsapás érte a Barátság kőolajvezetékhez tartozó egyik üzemanyagtartályt. Ezt követően a Magyarországra történő olajszállítások előre nem tervezett módon, huzamos ideig leálltak.
Az MNB megállapítása szerint a Mol 2026. február 16-án tette közzé rendkívüli tájékoztatását az olajimport kieséséről. Ezen felül annak más vezetéken való pótlási szándékáról. Valamint a stratégiai kőolajkészletek felszabadításának kezdeményezéséről. A jegybank szerint a társaság ezt csak a történtek súlyosságáról és esetleges energiapolitikai hatásáról beszámoló sajtóhírek, illetve kormányzati bejelentések után tette meg.
Miért lépett az MNB?
A felügyelet feltárta, hogy a Mol már 2026. február 11-étől kilépett szokásos operációs gyakorlatából. És intézkedéseket tett a Barátság kőolajvezetéken addig érkező, de kiesett szállítás pótlásának előkészítésére.
Az MNB szerint legkésőbb ettől az időponttól a kibocsátó olyan információk birtokában volt, amelyek érintették a Mol megítélését. Továbbá hatással lehettek értékpapírjai értékére vagy hozamára. A jogszabály szerint ezeket az információkat legfeljebb egy munkanapon belül rendkívüli tájékoztatás keretében, a jogszabályban előírt kommunikációs felületeken közzé kellett volna tenni.
A jegybank közlése szerint a tájékoztatás hiányában a befektetőknek nem nyílt lehetőségük annak megítélésére, hogy a történtek hogyan hatnak a Mol üzletmenetére, eredményére és importjának volumenére. Az MNB szerint emiatt sérülhetett a Mol részvényei kapcsán hozott befektetési döntések megalapozottsága.
Bírság, figyelmeztetés és további eljárás
A feltárt jogsértés miatt az MNB figyelmeztette a Molt, hogy a jövőben mindenkor feleljen meg a rendkívüli tájékoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A jegybank emellett 43 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a társaságra. Ezen felül kötelezte a felügyeleti határozat közzétételére.
A bírság összegének meghatározásakor az MNB közlése szerint súlyosbító tényezőnek minősült, hogy a Mol a magyar tőkepiac meghatározó kibocsátójaként, kiemelt hazai és nemzetközi figyelemmel övezett esemény kapcsán sértette meg a tőkepiaci törvényt.
A jegybank azt is jelezte, hogy ismétlődő szabályszegésről van szó, mivel az MNB korábban már elmarasztalta a kibocsátót a rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének elmulasztása miatt.
Az MNB folyamatos felügyelési tevékenysége keretében azt is értékelte, hogy a MOL Nyrt. által késedelmesen közzétett információ egyes részelemei – a MOL Nyrt. érdekkörén kívül eső módon – a hivatalos közzétételt megelőzően nyilvánosságra kerültek.
A jegybank szerint ez a körülmény önmagában nem alkalmas a Mol által megvalósított jogsértés helyrehozatalára. Az MNB közlése szerint a befektetők a tőzsdei társaságok esetében elsődlegesen a kibocsátók jogszabály által előírt közzétételi helyein tájékozódnak a szabályozott információkról.
A jegybank ugyanakkor nem tartotta indokoltnak piacfelügyeleti eljárás indítását bennfentes kereskedelem gyanújával. Az MNB indoklása szerint a hivatalos közlés előtt részben nyilvánosságra került információk csökkentették az esetleges információs előnyt, amely a bennfentes kereskedelem megállapíthatóságához szükséges.
Az MNB közölte, hogy a szokásos gyakorlatnak megfelelően teljeskörűen együttműködik az ügyben büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitánysággal. A jegybank a rendelkezésére álló szükséges dokumentumokat és információkat a nyomozó hatóság rendelkezésére bocsátja.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
