Tizenkét év után újra remény csillant fel a modern repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélyében. Az Indiai-Óceánnál 12 évvel ezelőtt eltűnt malajziai repülőgép keresésére új dróntechnológiával indul egy expedíció, amely az óceán mélyén keresi az eltűnt gépet és az utasokat egyaránt. A világ pedig választ vár arra a rejtélyre, hogy mi történt a 239 emberrel eltűnt repülőgéppel.
Újraindult az MH370-es járat keresése tizenkét év után
Tizenkét évvel a világ egyik legnagyobb légi katasztrófája után újraindult az eltűnt MH370 járat keresése az Indiai-óceán mélyén. A Malaysia Airlines Boeing 777-ese 2014. március 8-án, 239 emberrel a fedélzeten tűnt el, és azóta sem sikerült megtalálni a roncsokat vagy az utasok földi maradványait. A mostani kutatás a legmodernebb mélytengeri technológiákra épít, és minden eddiginél pontosabban behatárolt területre koncentrál – számolt be az újrakeresés indításáról a CBS.
A tragikus járat, amely rejtélyesen eltűnt és 12 éve nem találják
Az MH370-es járat 2014. március 8-án, röviddel éjfél után szállt fel Kuala Lumpur nemzetközi repülőteréről, úti célja Peking volt. A hatórás repülőút normálisan kezdődött, ám negyven perccel a felszállás után a repülőgép transzpondere kikapcsolt. Ezt követően a gép eltűnt a polgári légiforgalmi irányítás radarjairól.
A katonai radarok állítólag még érzékelték a gépet. A repülő élesen nyugat felé fordult, visszarepült a Maláj-félsziget, majd az Indiai-óceán irányába távozott. Innentől kezdve azonban végleg megszakadt vele a kapcsolat.
Óriási a keresési terület, kevés a kapaszkodó
Ez az egyik legnagyobb tengeri kutatás a légiközlekedés történetében. A kezdeti keresési zóna Nyugat-Ausztrália partjainál több mint 120 ezer négyzetkilométert fedett le, ami nagyságrendileg egy kisebb európai ország területének felett meg. A kutatások ellenére a roncsok fő tömegét nem sikerült lokalizálni.
Az áttörést nem a közvetlen észlelések, hanem a tudományos modellezés hozta közelebb. Az óceáni áramlások, szelek és a partra sodródott roncsdarabok helyének elemzése alapján a szakértők szűkítették a potenciális területet. Ma már 15 ezer, egyes becslések szerint akár 5 800 négyzetkilométerre korlátozódik az a zóna, ahol a gép legnagyobb valószínűséggel található.
Mélytengeri drónokkal kutatják majd a roncsokat
Az új keresési fázist a brit–amerikai Ocean Infinityd, amely a világ egyik legfejlettebb mélytengeri robotikai flottáját veti be. A vállalat nem hozta nyilvánosságra a kutatás pontos koordinátáit, de közlése szerint az eddigi elemzések alapján meghatározott, legígéretesebb területeket vizsgálják át.
A víz alatti autonóm járművek akár hatezer méteres mélységbe is képesek lemerülni, és egyetlen küldetés során közel száz órán át működhetnek. Nagy, részletes felbontású szonárral, háromdimenziós képet rajzolnak a tengerfenékről és minden ott található tárgyról. Ha valami gyanús objektumot azonosítanak, távirányítású járművet küldenek le a részletesebb vizsgálathoz.
Mit találtak eddig az MH370-es járattal kapcsolatban?
Az elmúlt években kevesebb mint harminc, a 370-es járathoz köthető roncsdarabot sodort partra a víz az Indiai-óceán különböző partvidékein. Az első, egy fékszárnyelem 2015-ben került elő a francia Réunion-szigeten. Később Madagaszkáron, Mozambikban, Dél-Afrikában, Tanzániában és Mauritiuson is találtak alkatrészeket, köztük az orrfutómű ajtaját, a jobb szárny egyik fékszárnyát, valamint egy panelt arról a területről, ahol a szárny a törzshöz csatlakozik. A személyzet és az utasok földi maradványait azonban a mai napig nem találták meg, ami tovább erősíti a tragédia körüli bizonytalanságot és a hozzátartozók lezáratlan gyászát.
A megállapodásban kikötötték, hogy eredmény nélkül nincs fizetség
A malajziai kormány mintegy 70 millió dollár értékű szerződést kötött az Ocean Infinityvel. A megállapodás különlegessége nincs az „eredmény nélkül fizetség” miatt. A cég csak akkor kapja meg a teljes összeget, ha valóban sikerül megtalálnia a repülőgép roncsait. Ez egyszerre jelent erős pénzügyi motivációt és komoly reputációt a cég számára.
Miért fontos a mostani keresés?
Az MH370-es járat eltűnése nemcsak a légiközlekedés történetének egyik legnagyobb tragédiája, hanem a modern technológia határainak fájdalmas emlékeztetője is. A mostani kutatás esélyt ad arra, hogy végre választ kapjanak a hozzátartozók, és a szakma is tanulhasson a történtekből. Ha a roncsokat sikerül megtalálni, az nemcsak egy több mint egy évtizedes rejtély lezárását jelenti, hanem a fejezetet is nyithat a repülésbiztonság történetében.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
